„Átlényegülés” címmel nyílt időszaki kiállítás az Eucharisztiáról a Pesti Vígadóban 2018. augusztus 27-én, amely a katolikus hit központi elemét, az Oltáriszentséget mutatja be. A tárlaton látható képek az Esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak. A kiállítás szervesen illeszkedik a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előkészítő rendezvényeinek sorába.
A megjelent érdeklődőket Kontsek Ildikó, a kiállítás kurátora, a Keresztény Múzeum igazgatója, üdvözölte, majd Fábry Kornél atya, a NEK főtitkára mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte, hogy az egyház történetében több mint 170 eucharisztikus csoda történt a világon. Ezeket a Vatikán is elismerte. A kiállításon látható tanúságtételek növelhetik hitünket. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntőjében utalt rá, hogy az átlényegülés fogalmát a teológusok vezették be egy olyan jelenség magyarázatára, amelyben két világ, az emberi és az isteni kapcsolódik össze. A kenyér és a bor átlényegül Krisztus föláldozott testévé és vérévé a szentmiseáldozat során. Ezt elménk nem foghatja fel, ez hitünk szent titka. A tárlat, a művészet eszközeit felhasználva, hangsúlyozza a valóságon túli világ létezését. Vashegyi György örömét fejezte ki, hogy az MMA adhatott otthont ennek a kiállításnak. Bejelentette, hogy 2019-ben megrendezik „Az Oltáriszentség tisztelete a középkortól napjainkig” című kiállítást, 2020-ban pedig, „Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus emlékezete” című tárlatot. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek nyitotta meg a kiállítást. Hangsúlyozta, hogy a tárlat ráirányítja a figyelmet azokra a különleges vallási és társadalmi jelenségekre, amelyek az Oltáriszentség körül Magyarországon és a magyar kultúrkörben jelentkeztek. Hangsúlyozta, az eucharisztikus lakoma Krisztus utolsó vacsorájának megjelenítő emlékezete, a keresztény közösség legsajátabb, legszentebb cselekménye volt. Így fogalmazott: „A kiállítás az érzék feletti érzékelésre hív meg: a képek, a csodák, a tárgyak nyelvén vezet be a titkos középpontba, ahol a fizikai lét felemelkedik, és megnyitja szemünket a valóságon túli valóságra, az igazi lényegre."
A folytatásban Kontsek Ildikó bemutatta a tárlatot. Elmondta, hogy a kiállításon az Oltáriszentséget értelmező tartalmi elemeket és a művészettörténeti stílusokat egy-egy reprezentatív alkotás jeleníti meg. Az időrendi vonalvezetést alárendelték a teológiai gondolatmenetnek. A Keresztény Múzeumból származó festmények az európai középkort, a reneszánszt, a barokk kort és a 19. századot elevenítik meg, azonban kortárs művészek alkotásaival is találkozhatunk. A kiállításra készült Atlasz Gábor: Emmauszi vacsora című festménye. A kiállítótér közepét Bukta Norbert hatalmas méretű installációja tölti ki. A mű az égi és földi dimenzió összekapcsolódását szemlélteti. Központi helyen látható Kisléghi Nagy Ádám kompozíciója, amely a keresztre feszítést ábrázolja. A kiállítás elrendezése kissé rendhagyó. Megszokhattuk, hogy teremről teremre haladva, valamilyen elrendezési szabályt követve tekinthetjük meg az alkotásokat. Ez a kiállítás nem ilyen. A tér egésze hordozza az üzenetet, a négy falon elhelyezett alkotások négy központi gondolatot dolgoznak fel: Átlényegülés, Jelenlét, Áldozat, Élet. A négy faltól szalagok (piros szőnyeg) futnak a terem középpontja felé. Ezekhez Auqinói Szent Tamástól vett idézetek kapcsolódnak. Kontsek Ildikó külön köszönetet mondott a kiállítás teológiai szakértőjének, Török Csabának és a látványtervezőnek, Zalavári Tibornak.
A megnyitón közreműködött Pálmai Árpád, az Esztergomi Hittudományi Főiskola musica ars sacra tanára, aki az Oltáriszentséget dicsőítő himnuszokat énekelt hangszeres kísérettel.
Ajánljuk a tárlat megtekintését, amelynek fontos jellemzője az élményszerűség. A célirányosan válogatott, valamint a kiállításra készült alkotások szemlélése az Isten és az ember titokzatos és bensőséges kapcsolatára irányítják a figyelmet. „A vizuális eszközökre alapozó, tematikus feldolgozás célja, hogy a hitbéli ismeretek megszerzését, elmélyítését segítse az egyház tagjain kívül minden érdeklődő számára.” (Részlet a kiállítási ismertetőből) A tárlat 2018. szeptember 26-ig látogatható a Pesti Vígadó VI. emeleti kiállítótermében.
A fotót Szabó László készítette.
