A trianoni békediktátum után Duna-balparti házából, Párkányból távozni kényszerült Szkalka, 1946-tól Zsolnay Lajos (1885–1963) nagycsaládos magyar tanító tudatosan tervezte családi házát, amelyet a Magyar Sion…
Posts published in “Jegyzet”
A tanulási zavarral és egyéb neurális hátterű diszfunkcióval élők feltűnően magas számban küzdenek hangulatzavarral, mely nem feltétlenül az állapotukból adódik, hanem gyakran életviteli következmény. Lehangolt,…
Régi dallamok jutnak eszembe még a hetvenes évekből. Mert ma már jókor reggel hétágra süt a nap! Erős fény éri ilyenkor panel-lépcsőházunk növényeit. Ma megérdemlik…
Avagy illuzórikus vita a lepra és a kolera közti választásról Mottó, bevezetésképpen: Reményik Sándor: Ha nem lesz többé iskolánk… Ha egyszer nem lesz többé iskolánk,…
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából, a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. Ennek Esztergom szempontjából különös jelentősége van, mert Fehér László Gábor klarinét-…
„Tegnap harangoztak, holnap harangoznak, / Holnapután az angyalok gyémánthavat hoznak…”
Sport, egészségügyi séta és általában az egészséges életmód… -sajnos tőlem meglehetősen távol eső fogalmak. Most mégis, lassan két hét óta esténként kisétálok a Széchenyi térre, megállok a Betlehem előtt, majd végig a Szent Lőrinc utcán és vissza. Figyelmeznem kell, mert a közelgő ünnep figyelmeztet arra, hogy meg tudjunk pihenni, képesek legyünk kikapcsolódni a mindennapok szürke egyhangúságából készülve a Szent Születésre. Gondűző hangulat, amit nem a kocsma pultjánál szolgálnak fel, hanem a templomok városában, itt Esztergomban, mindannyiunk örömére és megnyugvására.
Három- nem szokványos- történet a nyaralásról
Véget ért ez a nyár is, bár az időjárás még nem erre utal. Kellemesebb, mint sok nyári napon, amikor esernyővel, pulóverben tudtunk csak kimozdulni.
Voltak, akik otthon töltötték a szabadságukat- sajnos a statisztikák szerint többen, mint tavaly- és voltak olyanok, akik felkerekedtek, és kis hazánk valamely szép táján, vagy külföldön pihenték ki a munkás napok fáradalmait. Hazatérve aztán szívesen osztják meg nyaralási élményeiket, kalandjaikat ismerőseikkel, rokonaikkal.
Most három történet következik. Egyetlen közös bennük, hogy mindhárom a nyaralásról szól.
A Muravidék Baráti Kör kiállítása a magyar kultúra egysége jegyében
Úgy gondolom, hogy a Vármúzeumnál aligha akad Esztergomban méltóbb és alkalmasabb hely a történelmi Magyarország szinte minden sarkához ezer szállal kötődő alkotók műveinek bemutatására. A „Triptichon”, melynek egyik eleme a meghívót ékesti, tanúsítja, hogy a művészek tudják, ismerik és vallják a magyarság és az Esztergomi Várhegy összetartozását. Ez a kiállítás, ha nem is szándékoltan, de szerencsésen illeszkedik ahhoz a rangos zenei eseménysorozathoz, amellyel napjainkban itt a Várhegyen emlékezünk - születése bicentenáriumán - a „hangok nagy tanárjára”, magyar hazájának mindig hű fiára, Liszt Ferencre.
„Étel, ital, álom. Boldogít e három!” - írta Jókai Mór a legnagyobb magyar író. Jókainak ez az egyszerűnek tűnő bölcsessége megadja a választ kérdéseinkre. Az első természetesen a fizikai test táplálása, ami nélkül a lélek üzenete sem fogható számunkra, tehát a kenyér. Gyermekkorom idején Esztergomban, ha leesett a földre, konyha kövére vagy a padlóra egy levágott szelet kenyér, akár annak egy kis darabja, felvettem és megcsókoltam. Így tanított a nagyanyám, aki mindig keresztet rajzolt a megszegni való kenyerünk aljára a nagy szelőkéssel amelyet Czirók nagyapám előzőleg gondosan élesre fent. Megint lesz csókolni való kenyér! Az ország kenyere.
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
Mondjuk pontosabban, eltagadott hősköltemény az esztergomi páncélosok hőstette 1944 nyarán, amikor is a kormányzó Budapestre rendelte az Esztergom-táborban fekvő páncélos ezredet, válaszul arra, hogy Baky László államtitkár is a fővárosba vezényelt kb. 3000 csendőrt, hogy így erőszakolják ki a leállított deportálások folytatását.
){kind=link}