Dr. Prokopp Mária köszöntése 85. születésnapján
A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) bensőséges, baráti találkozó keretében – az esztergomi Kapcsolatok Házában – köszöntötte dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor asszonyt 85. születésnapja alkalmából. Az emlékezetes eseményre 2024. április 10-én került sor.
A vendégeket Szabó Lászlóné – az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat (EVID) szerkesztője – ezekkel a szavakkal üdvözölte. „Kedves Barátaink! A mai napon a kiadványok bemutatása mellett van egy igen fontos és megtisztelő feladatunk, hogy köszöntsük Prokopp Máriát, városunk lánglelkű asszonyát 85. születésnapja alkalmából. Néhány éve megjelent róla egy könyv: „Perpetuum mobile”. Ennek a könyvnek a címe minden vonatkozásban ráillik Mária nénire. Értékes tudományos munkái mellett hihetetlen energiával folytatja örök fiatalon a magyar XIV–XV–XVI. századi művészet értékeinek bemutatását a művelt közönség számára. 85 éves korában is szinte minden meghívást, felkérést elfogad, mindenhova elutazik, hogy bemutassa a magyar múlt általa kutatott értékeit. Emberi, baráti kapcsolatai behálózzák egész Európát. Buzdít és dicsér, tanít és vezet minden korosztályt a magyar hazában. Azzal, hogy bekapcsolódott az EVID-del kapcsolatos teendőkbe, új lendületet adott a folyóiratnak. Tanulmányokat, könyvajánlásokat ír, kiállításokat nyit meg, előadásokat tart, konferenciákon vesz részt, tanácsaival, meglátásaival segíti a szerkesztők munkáját. Meggyőződése, hogy az Esztergom és Vidéke nagy kincse városunknak, amely közel 150 éves múltra tekint vissza. A folyóirat tevékenységében kiemelt szerepet kap az első magyar főváros, a Duna menti Esztergom kulturális jelentőségének bemutatása.”
Ruda Gábor – az MBKKE elnöke – vetített képes előadásában mutatott be néhány kiadványt, amelyben Mária néni írásai is helyet kaptak. Elsőként két EVID folyóiratba nyertünk bepillantást. Az egyikben (EVID 2015/3.) Mária néni könyvajánlása olvasható. A könyvet a Laskai Osvát Antikvárium saját kiadásában jelentette meg, Mathes János: A régi esztergomi vár, az ott kiásott emlékek és más régiségek leírása című kötete, amelyből megismerhetünk egy igaz, magyar hazafit – Mathes Jánost –, aki a reformkorban gazdasági szakemberként működött, de szenvedélyes szeretettel és érdeklődéssel viseltetett történelmünk minden emléke iránt. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy részese lehetett a Vár újjáélesztésének. Gazdasági tisztként működött a Bazilika építése során. A földmunkáknak köszönhetően rengeteg emlék került elő. Úgy érezte, hogy az utókor számára ezeket meg kell őrizni. „E feladat arra indított, hogy az ott talált jeles emlékekről gondosan összegyűjtsem az ismereteket, hűségesen leírjam, és rajzokkal kísérjem.” Az EVID 2020/1. számában a művészettörténész asszony 200 évvel ezelőtti eseményre emlékezett, amely igen jelentős szerepet játszott Esztergom életében. Rudnay Sándor prímás-érsek bátorságát, elszántságát ünnepelte az ország 1820. május 16–17-én. 300 éves kényszerű távollét után az érsekség visszakerült Nagyszombatból, a központja ismét Esztergom lett! Az érsek Esztergomba érkezése alkalmából nagy ünnepséget rendeztek, latin, magyar és szlovák nyelvű köszöntők és beszédek hangzottak el. A beiktatási ünnepségen határozottan kijelentette Rudnay Sándor, hogy a Várhegyen székesegyházat, érseki központot (Magyar Vatikán) építtet. Ezt követően hihetetlen energiával, lehetetlent nem ismerő céltudatossággal elkészíttette a Bazilika és a prímási palota terveit. 10 éves érseksége alatt felépültek az akkori Európa negyedik legnagyobb templomának a falai, egészen a kupola dobjáig. Két könyvet is bemutatott Ruda Gábor, az előadó. A 2016. április 16-án Párkányban megrendezett konferencia előadásiból szerkesztett kötetben – Adalékok a szlovákiai magyarok nyelvéhez és kultúrájához – Prokopp Mária hangsúlyozza tanulmányában, hogy Gömör vidéke és a Szepesség a Magyar Királyság részeként, továbbá az egyházszervezeti összefüggések miatt is művészetileg közvetlenül kapcsolódott a királyi udvar kultúrájához. Az itt található középkori falképek ma is bizonyítják a Magyar Királyság kiemelkedő helyét Európa 13–15. századi kulturális, művészeti életében. Ezek a falképek a budai királyi udvarban magas hivatalokat viselő gömöri és szepesi birtokosok megrendelésére készültek, többnyire a királyi udvarban dolgozó művészek alkotásai voltak. (Megjegyzés: dr. Prokopp Mária akadémiai székfoglaló beszédében is ezt a témát dolgozta fel 2024. március 5-én.) Szabó Lászlóné: Ünnepi hétköznapok című kötetéhez Mária néni írta az Előszót, amelyben hangsúlyozza: „A kötet írásainak olvasása nyomán – úgy az esztergomiak, mint az ország határain belül és kívül élő honfitársaink is – jobban fel fognak figyelni Városunk jelenlegi kulturális életére, és ezáltal Esztergom ismét a hazai szellemi élet metropoliszává válhat.”
A kiadványok bemutatása után egy kis műsorral kedveskedtünk Mária néninek. Pálmai Árpád történelmi dallamokat idézett a magyar szentekről szóló énekeiben. Szulényi Mária Valéria Vörösmarty Mihály: A merengőhöz című versét szavalta igen meghatóan. Pálmai József tanár úr népdalokból válogatott, kiegészítve személyes élményeivel, a közönséget is bevonva az éneklésbe. Ezt követően Szabó László fotóiból tekintettünk meg jó néhányat. A közel száz felvételből álló, Mária néni ezer arca című összeállítás az utóbbi öt év közös pillanatait idézte fel. Befejezésül két digiráma-vetítést láttunk. A fent említett szepességi városokba tettünk látogatást a képek és a zene segítségével, ahol korábban közös kiránduláson vettünk rész. A program Mária néni köszöntésével ért véget. Az MBKKE egy megtisztelő oklevéllel jutalmazta Prokopp Máriát. Az elnökség javaslata alapján örökös tiszteletbeli tag lett. Ezt követően a barátok, tisztelők, ismerősök köszöntötték az ünnepeltet.
Kedves Mária! Isten éltessen nagyon sokáig szeretetben és egészségben!
A fotót Szabó László készítette.
