Az Esztergom Városi Gazdakör, a Komárom-Esztergom Megyei Gazdakörök Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében búzaszentelő ünnepségre került sor városunkban 2024. május 2-án.
A búzaszentelés (latin litaniae maiores, vagyis „nagyobb könyörgés”) a határ, a búza- és a gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiában. Április 25-e Szent Márk evangélista ünnepe, az egyházi búzaszentelés napja, amely antik hagyományokat őriz.A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Libériusz pápa rendelte el a 4. század közepén, és a pogány Robigalia (vagy ambarvalia=körmenet a mezőre) ünnepet váltotta fel a keresztények körében. A búzaszentelő körmenetek Magyarországon középkori eredetűek. A hagyomány szerint a körmenet a plébániatemplomtól indul a mezőkre. A szertartás helyére érve a határban a pap megáldja a gabonát, majd a körmenet visszatér a templomba.
A szentgyörgymezői búzaszentelés és aratóünnep 2018. november 29-én nyert felvételt a Vármegyei Értéktárba. Az esztergomi búzaszentelés a szentgyörgymezői városrészben és a hozzá közeli szántóföldeken zajlik. Immár több éve országos búzaszentelésnek minősül. Több országos és helyi agrárszervezet képviselteti magát a rendezvényen. Az esemény különlegessége, hogy nemcsak a katolikus, hanem az Esztergomban működő református, evangélikus és görög katolikus egyház lelkipásztorai, papjai is részt vesznek rajta, megteremtve ezzel az esemény ökomenikus jellegét. Május 2-án a búzaszentelő ünnepség az esztergomi Bazilikában kezdődött, ahol Balogh Attila atya celebrált hálaadó szentmisét. Az ünnepség ezután a Kettőspince városrésznél található Bokréta utcánál folytatódott. A búzatáblát az ökumené jegyében áldották meg. A szertartásban közreműködött Kiss-Maly László római katolikus atya, Nagy Olivér felvidéki evangélikus lelkész, Takács Gusztáv görög katolikus pap, Ágoston Csaba református lelkész, Balogh Attila római katolikus kanonok, Mihovics Szebasztián diakónus. A kántori feladatokat Pálmai József nyugalmazott pedagógus látta el.
Befejezésül Krasznavölgyiné Koltay Lívia versét idézem, aki megható szavakkal foglalta össze az ünnep lényegét.
Búzaszentelő
Gyermekkorom szép évei köszönnek ma vissza,
emlékkönnyek áradatát a Magyar Föld issza.
Mikor még szent volt a kenyér, amit megsütöttek,
később pártoskodó hadak azt is „eltöröltek”.
Énekszóval vonultunk a nagy határmezőre,
Szent Márk imáit is kérve a leendő termésre.
Pap vezette a híveket rendezett, szép sorba,
nem esett az ünneplésben akkor semmi csorba.
Hanem aztán jött egy rendszer, „világ dőlt sarkából”,
eltiltottak bennünket e régi szép szokástól.
Hál’ Istennek manapság újra szabad menni,
az Atyának köszönetül meg is tudjuk tenni.
Hét ágra süt az égi tűz, növekszik a búza,
a tövében ott fészkelhet a dalos pacsirta.
Szebben tud hálálkodni, mint mi emberi hangon,
szereteten múlik ez, nem holmiféle rangon.
Ne legyen fagy, jeges zápor a gyönyörű vetésre,
termés adasson a népnek, ha megdolgozott érte!
Áldja az Úr a nemzetet, jobbítsa a sorsát,
ha érdemli, kaphassa meg ki-ki saját jussát!
A fotót Szabó László készítette.
