Az 55. előadással folytatódott az „Esztergom és környéke kincsei” című helytörténeti előadás-sorozat 2018. január 31-én a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében. A helyszín változatlanul a Szent Adalbert Központ. Az előadó ezen az estén dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár (ELTE) volt, aki Mátyás király korába vezette vissza a hallgatóságot vetített képes előadásával.
Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett 2018-ra a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Hazánk történelmének az egyik legnagyobb alakja és legjelentősebb uralkodója volt Hunyadi Mátyás, akinek országlása idején, 1458 és 1490 között, a Magyar Királyság virágkorát élte. Mátyás a XV. századi Európa egyik legsikeresebb uralkodójaként óriási jövedelmekkel rendelkezett. Hódításokat is indított: megszerezte a Cseh Korona országait, sőt egy időre Bécset is. Ezzel európai nagyhatalommá tette hazánkat. Eközben féken tartotta a déli határokat fenyegető törököket, és stabil, erős királysággá változtatta Magyarországot. Ezt a korszakot tekintette át előadása elején Prokopp Mária. Kihangsúlyozta, hogy Mátyás korában minden világhírű volt hazánkban. A folytatásban művészi alkotásokon keresztül mutatta be Mátyás korát és a korabeli Esztergomot. A hazai gótika korai szakasza a XIII. század második felére és a XIV. század elejére, virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása Mátyás uralkodásának idejére esik. Olyan műalkotások születtek ekkor, amelyek egyértelműen bizonyítják az európai művészetben elfoglalt kiemelkedő, vezető szerepünket, az önálló MAGYAR RENESZÁNSZ művészet létét. „A reneszánsz művészetet NEM Firenzétől tanulta a Magyar Királyság! Az ókori Róma művészeti emlékeiért sem kellett Itáliába menniök a magyar művészeknek!A magyar reneszánsz művészet egyesítette a helyi római örökséget a hazai gótika érzelmi igényességével!” (Idézet az előadótól) Az egyik legdíszesebb gótikus kelyhet az esztergomi Kincstárban őrzik, ez a Suky-kehely, amely Suky Benedek erdélyi nemes megrendelésére készült az 1440-es években. Talpán sodronyzománcból készült virágos díszítés látható. A talapzatonharmincötgótikus fülkébe foglalt szobortalálható öt emeletbe rendezve. Bizonyítottan magyar munka, méltán hirdeti az erdélyi ötvösművészet igen magas színvonalát.
Majd a Mátyás-kálváriát tekinthettük meg, amely szintén a Kincstárban található. A gótikus felső részhez Mátyás király készíttetett új, reneszánsz talapzatot az 1467. évi cseh királlyá koronázása alkalmából. Mátyás királyt itt, mint Jupiter isten diadalmenetét ábrázolja a művészi zománckép. A talapzat ábrázolásainak koncepciója, minden valószínűség szerint, Vitéz János királyi kancellártól ered.Mátyás király nevelését ifjúkorában Vitéz János irányította.Segítségével korán felismerte, hogy a művészet a hatalom legnemesebb kifejezője. Jelentős szerepe volt Mátyás királlyá választásában, aki trónra lépése után kancellárjává nevezte ki. Az érsek megszervezte és Esztergomban megnyitotta a négy karból álló teljes egyetemet 1467. június 20-án, amelynek tanszékeire Európa legnevesebb tudósait hívta meg. Esztergomban fényes palotát emeltetett, híres könyvtárat alapított. Mátyás király kancellárjaként Botticellivel festtette ki a dolgozószobáját, a Studiolóját, amelyből ma is látható a négy sarkalatos erény allegóriája. Ezzel a művével indult el Botticelli a világhírnév felé. Maga Mátyás király is kapcsolatban állt itáliai művészekkel. Janus Pannonius Mantegna dicsérete c. verséből tudjuk, hogy Mantegna egy kettős portrét festett róla és Galeotto Marzioról. Rómában, a piazza dei Fiori főterén, a Via dei Pellegrini sarkán álló palota falára, freskót készített a diadalmasan lovagló Mátyás királyról. Andrea del Verrocchio, a híres firenzei szobrász márványkutat készített a magyar uralkodónak, amelyet a Corvin-hollóval díszített. A milánói fejedelem Mátyás királynak a legjobb festőjével, Leonardo da Vincivel madonna-képet festet, amely minden valószínűség szerinta Sziklás Madonna néven ismert híres kép volt.
A Mátyás király-emlékév lehetőséget adhat, hogy nemzeti önbecsülésünk megerősödjön. Mátyás király felismerte, hogy csak egy erős Magyarország tudja megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését, és ez úgy lehetséges, ha a közép-európai népek összefognak. Tisztában volt azzal is, hogy a terjeszkedés megállítása nemcsak Magyarország védelmét, hanem a keresztény civilizáció, a keresztény Európa megvédését is szolgálja. A történelem megismétli önmagát?
A fotót Szabó Lászlókészítette.
