Az el nem varrott szálak mentén könnyen felfeslik az anyag. Kemény munkánk eredménye akkor bizony hamarosan kárba vész. A ránk kényszerített szerződések eredménye is ilyen.…
Posts tagged as “Czirok Ferenc”
Az elmúlt év végén jelent meg a Démonűző kegyelem című kötet a Kráter kiadó gondozásában, amely Czirok Ferenc novelláiból kínál válogatást. A könyvről e folyóiratban január 6-án már megjelent egy ismertető Mezey László Miklós jóvoltából A múlt, a hely és a sors Czirok Ferenc novelláiban címmel. Mint minden figyelemre méltó, mélyen szántó és kitűnő írás (természetesen ezek közé sorolandók Feri novellái is), ezek a művek is számos, létünk alapjait érintő kérdést vetnek fel. Ezekből a kérdésekből és a rájuk adott válaszokból készült el az az interjú, amelyet a következőkben olvashatnak.
Czirok Ferenc ama tollforgatók közé tartozik, akik az évtizedeken át magukkal hurcolt létélményüket írják prózába. Egyszerű lenne azt mondani, hogy az emlékeiből dolgozik, ám ennél többről van szó. Novellái a jelenbe érő múlt hiteles ábrázolatai; e kisprózák nem pusztán emlékidézők, hanem az évtizedek élettapasztalatain átszűrt, meggondolt következtetésekre is utaló darabok, amelyek a téridő koordinátarendszerében elevenítik föl az igazán le sem tűnt idők emlékképeit. Számos kisprózájának hőse oda-vissza ingázik az időben, és a cselekménysorok vizsgálatakor is sűrűn kitapintható valamilyen izgalmas időkezelő megoldás.
Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) szervezésében került sor 2017. február 18-án az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat (EVID) 2016/3. számának bemutatójára. A szerzők és szerkesztők részvételével családias, baráti hangulatban zajlott az esemény. A negyedévenként megjelenő folyóirat aktuális számában a vendégművész Czirok Ferenc író, költő, képzőművész. Különböző műfajú írásai mellett képeivel is találkozhatunk a folyóirat oldalain.
2016. december 30-án lesz száz éve, hogy Habsburg Károly császárt Magyarország apostoli királyává koronázták. Amikor Károlyt a Szent Koronával, Zita királynét pedig a császári koronára emlékeztető házikoronával megkoronázták, talán csak a monarchia legádázabb ellenségei gondolhatták titokban, hogy ő lesz az utolsó – tragikus sorsú - magyar király. Azóta a darabjaira hullott Osztrák-Magyar Monarchia helyén mára Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia nagyobbik része, Szerbia, Horvátország és Szlovénia működik.
„Ahol ő volt, ott volt az éden.”
/Mark Twain/
A teremtő megsajnálta a paradicsomban magányosan csellengő Ádámot. „Nem jó az embernek egyedül lenni. Szerzek neki hozzá illő segítőtársat.” Gondolta, s úgy lett! Ádám, mikor az Úr „mély álmot bocsátott” rá elaludt és álmot látott – gömbölyítem tovább a történetet.
Először fények vették körül és nagy erő dobta a ragyogó nap felé, mintha darabjaira esett volna szét. Aztán helyére került minden, bár volt egy kis hiányérzete. Nem messze onnan ahol feküdt, az Úr dolgozott serényen – és most már tudta, hogy a belőle kivett anyagot alakította. Az a valami egyre nőtt a Teremtő keze alatt, emlékeztetett őrá, mégis más volt. Kecsesebb, – kereste a szót de Ádám még nem értett mindent a teremtésből – karcsúbb és igen, szebb volt, mint ő.
Kölcsey Ferenc – a fennmaradt kézirat tanúsága szerint – 1823 januárjának 22. napján fejezte be a Himnusz megírását. Méltóbb napot aligha választhattunk volna a magyar kultúra megünneplésére, mint nemzeti fohászunknak ezt a mindenévi születésnapját, január 22-ét. A Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt meg a lábatlani Gerenday Közösségi Házban a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület képző- ipar- és fotóművészeti kiállítása 2015. január 23-án (pénteken) délután öt órakor.
Az Esztergom és Vidéke (EVID) nyomtatott folyóirat és az online újság munkatársainak, szerkesztőinek gondolatai karácsonyról, az ünnepről, rólunk. Gondolataink mellé egy-egy klasszikus műből idéztem. Az alapkérdésem az volt mindenkihez, hogy mit üzen számára a karácsony és ő mit mondana erről az olvasóknak? Tíz mondatot kértem, többet és kevesebbet is kaptam. De a minőség, mint tudjuk, nem mennyiségi kérdés. Örömteli tallózást kíván mindenkinek békességben és szeretetben az üzenetek rögzítője: Czirok Ferenc és az EVID szerkesztősége és munkatársai.
Avagy értelmiségi kalandozás 1988-ban Budapesten.
Gondolatok Zirkuli Péter Noktürn avagy a sánta ördög visszatér című könyvéről.
„Aki az ördöggel kezet szorít, ne restellje, hogy kormos lesz a tenyere.” /Jókai Mór/
A később rendszerváltásnak mondott hatalomváltást én is megéltem, át- és túléltem szerencsésen. Ezért kíváncsi lettem, hogy egy költő, író kortárs miként látta, érezte azt a kort. Vajon mit mond nekünk elmúlt életünkről a „módszerváltás” előestéjén játszódó történet? Mennyiben lesz az ördögi indulatokat, helyzeteket feltáró mű ez a keményfedelű, szép kiállítású könyvecske. A borító fekete, sötétlila és sötétkék színeiben egy pusztulásra ítélt épület ablakpárkányára helyezett, majd csonkig égett gyertya ad némi világosságot. Vajon a mesterséges fény pótolhatja-e az isteni fényt? Mit kapunk tehát – mi olvasók – Le Sage XVIII. századi francia író Sánta ördög című pikareszk regényére való utalással, Zirkuli Péternek az 1988 nyarán játszódó írásában? Ez érdekelt, amikor kezembe vettem a Helikon kiadásában megjelent könyvet.
Amikor kezembe került a nyomtatott EVID szép és igényes kiállításban megjelent kiadványa, örömmel olvastam Filemon Béla alapos tanulmányát a XIX. század második felének Esztergomjáról, szeretett városomról.* Az Esztergom sorsának előre vitelén munkálkodók nevénél említi Filemon, hogy: „a történettudományok országosan elismert művelője volt Fraknói Vilmos, aki Pázmány Péter és kora című munkájával váltott ki figyelmet, de Récsey Viktor és Pór Antal munkássága is feltűnést keltett.” Na, gondoltam, nézzük csak meg valóban értékes apai örökségemet, a 128 éves Wekerle-féle Kis-lexikon** két helyes és rendkívül érdekes kötetét, kik szerepelnek benne az „országos hírű” személyek közül. Sok érdekes adatot ismerhetünk meg a még teljesen más szemlélettel íródott „ismerettárban”. Ez egy jó szó. A wikipédia lehetne így például „e-ismerettár”, amely ugyanúgy öt szótagból áll!