Érsekújváron, a Vunar Galériában 2018. február 22-én nyílt meg Lábik János párkányi festőművész posztumusz tárlata. A művész lelkesen és nagy szeretettel készült erre a kiállításra. Már betegen, de személyesen választotta ki és hagyta jóvá a kiállításra kerülő képeket. Maga válogatta az 51 festményt a családi gyűjteményből, hogy közelgő nyolcvanötödik születésnapján bemutathassa alkotásainak legjavát.
Posts tagged as “Lábik János”
Búcsúzunk a Duna, a Garam és az Ipoly mente festőjétől
Azok közé tartozott, akik nem az akadémiák mestereitől tanulták a művészetet. Első próbálkozásai pilzeni katonaéveihez kapcsolódnak, igazi elkötelezettsége pedig az Esztergomi Képzőművész Körben alakult ki. Kezdetektől a maga útját járta, a maga választotta közösségekben csiszolódva, önmagából építkezve jutott el a személyiségében rejlő lehetőségek kiteljesítéséig. Élete, alkotói munkássága szorosan összeforrott a természettel, a tájjal, a folyókkal, a gyors sodrású patakokkal. Kora gyermekkorától részese volt a Duna, a Garam és az Ipoly mente színekben, hangulatokban és ízekben gazdag világának.
Ha visszarepülhetnénk az időben úgy 80 – 90 évet, és módunk nyílna beletekinteni egyes bécsi háziasszonyok kosarába, amint hazafelé tartanak a halpiacról, érdekes felfedezéseket tehetnénk. Főleg, ha még arra is rákérdeznénk, hogy kitől vették a halat. Párkányi árustól, hangzana sok esetben a válasz. Hogyan? Párkányi hal a bécsiek tányérján? Miként kerül oda? A császárvárosiak Párkányban fogott halainak történetét – sok egyéb más érdekesség mellett – Lábik János festőművész mesélte el nekem, akit nemrégiben kerestem fel egy beszélgetés erejéig.
2016. szeptember 17-én ünnepélyes keretek között került sor a Szent István-díj átadására az Esztergomi Vármúzeum Lovagtermében. A díjat az Esztergomi Körzeti Televízió vezetője, Bihari Antal alapította 2001-ben. A Szent István Alapítvány Kuratóriuma minden évben annak ítéli oda a rangos elismerést, aki az összmagyarság érdekében jelentőset alkot, aki munkásságával példaértékű tevékenységet fejt ki a magyarság összetartozása és megmaradása érdekében. A kisplasztika Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, Szent Istvánt ábrázolja. Az idei díjazott Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, erdélyi magyar néprajztudós, népzenegyűjtő. Lábik János párkányi, pro urbe díjas festőművész munkásságát Szent István-emlékéremmel ismerték el.
Ismét elveszítettünk egy barátot. A karácsonyi ünnepek előtt jött a szomorú hír: az Úr magához szólította a kesztölci származású jó barátot, a kanadai Hamiltonban élt letelepedett kiváló festőművészt. 1956 vihara röpítette oly messze szülőföldjétől, ahová 1966 óta nyaranta hazajárt. Nemcsak pihenni a klastrompusztai nyaralóban, hanem dolgozni, alkotni is. Bizonysága ennek faluja, Kesztölc templomában Szt. Kelemen legendájának egyik jelenetét ábrázoló monumentális mozaik oltárképe, valamint Cirill és Metód képmása. Munkája sokrétű volt. Alkotásai megtalálhatók jóformán a világ minden táján: múzeumokban, képtárakban, egyéb intézményekben, magántulajdonban, pl. az angol királynő Windsor-gyűjteményében is. Első kiállítása 1963-ban volt, ezt követte még 57 önálló, és 72 csoportos kiállítása Európa és Amerika országaiban. Művelte a képzőművészet minden műfaját, vonzotta a színművészet, a zene, az ének is. Meg a barátok. Szerette a társaságot, a baráti kör is szerette a mindig mosolygó, kedves, vendégszerető Tibort. Mennyire várta a nyarakat! Hogy majd jön…! Nem jön! Hozzák! Majd! Sajnos!
A jó Isten legyen kegyes Hozzád!
Nyugodjál békében! Barátaid