Kiállításmegnyitóra várták az érdeklődőket 2022. június 6-án a Párkányi Városi Múzeumba. Ez alkalommal Szelényi Károly Magyar Örökség-díjas fotóművész alkotásait tekinthettük meg, amelyeket a Szent Koronáról készített.
Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a kiállítóterem, akiket Juhász Gyula, a múzeum igazgatója üdvözölt. Az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke elmondta, hogy ezen a napon, Pünkösdhétfőn, Párkány környéki zarándokok érkeztek az esztergomi Bazilikába a Szent Korona-másolattal, hogy szentmisén vegyenek részt. Ezt követően a párkányi múzeum fogadta a Magyar Szent Korona hiteles másolatát, amelyet Ipolybalogon őriznek. A Szent Korona jelképezi magyarságunkat és kereszténységünket. Ipolybalogot koronás faluként is emlegetik, mert Korona van a templom tornyán, Korona a templomban, ünnepséget rendeznek a Koronának minden év augusztusában. Ez az ereklye a Szent Korona első hiteles másolata. Egyéb másolatokkal szemben a teljes hűséget mutatja. A zománcképek nem festettek, hanem égetéssel készültek. Az eredeti aranyból, míg a másolat ezüstből készült, és arannyal vonták be. Minden része hasonlít az eredetihez, annak hibáival együtt: ilyen a kicsorbult ékkő, a megroppant oldal, a nem szimmetrikus illesztés. Az aprólékos pontossággal készült korona méltó az eredetihez. Lőrincz Sarolta Aranka – hagyományőrző, az Ipoly mente krónikása – ipolybalogi népviseletben saját versét mondta el. A Június 4-én angyal állt a hídon című költeménye a Trianoni Diktátum évfordulójára született. A koronáról készült fotókat a magyarországi Háló Egyesület, a Kárpát-medencei Mozgalom biztosította. A kiállítás képeit Szelényi Károly fotóművész alkotásaiból Katkó Tamás fotóművész állította össze. A kiállítást Szeibert András nyitotta meg, aki a Háló Egyesület egyik vezetője. Beszédének első részében ismertette a 33 éve működő Háló Egyesület egész országra kiterjedő működését, célját, küldetését. A civil közösségfejlesztő keresztény mozgalom töretlen lendülettel épít egyházat, társadalmat és határokon átívelő kapcsolatokat a Kárpát-medence magyarlakta területein. Céljuk: a szeretet hangjával összekapcsolni a magyarságot. A kapcsolatteremtés, a hitélet és egyéb igen sokrétű tevékenységük mellett fő küldetésüknek tartják a Szent Korona és a Szent Korona Tan megismertetését. Beszédének második részében a Szent Koronát mutatta be, amely élő személyiség, a Jóisten és a Kárpát-medence örök összetartozásának jelképe. A világi és a szakrális hatalom összefonódik személyében. A koronák három típusáról beszélhetünk, miszerint megkülönböztetünk házi koronát, országló koronát és beavató koronát. A királykoronázás beavatási szertartás, ezért a Szent Koronával, mint beavató koronával történik. Utalt arra is, hogy a Magyar Királyságban az érvényes királykoronázás során három feltételnek együttesen kellett érvényesülnie: 1. a megkoronázásnak Székesfehérváron kellett történnie, 2. a koronázást a Szent Koronával kellett elvégezni, 3. az esztergomi érsek személyes közreműködésével. Hangsúlyozta, hogy a koronázás római katolikus szertartás, nagy ünnepen, szentmise keretében zajlott le. A koronázás az uralkodás ünnepélyes megkezdésének és az Egyház áldásának a kifejezése, nagy jelentőségű esemény volt. Vesztergám Miklós – tárogatóművész – a Szent Korona Tan rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. Történeti alkotmányunk a Szent Korona Tanban fogalmazódik meg, legfontosabb alapelveit összegezi. Jogrendszerként egy folyamatosan bővülő, fejlődő rendszer, amelynek kiindulási és viszonyítási pontja a Szent Korona. Történeti alkotmányunk elemei már Szent István Intelmeiben is kimutathatók. 1038.augusztus 15-én Szent István királyunk az országot a Szent Korona személyében Szűz Máriának ajánlotta. Ezzel az Ég és Föld között egy szövetség jött létre, amelynek értelmében Szűz Mária Magyarország Királynője, ő gyakorolja a hatalmat a Szent Koronán és annak akaratán keresztül. A folytatásban a Szent Korona eszmeterületeit érintette az előadó. Beszélt az önrendelkezésről, a szabadságról, a tulajdonról, a Szent Korona érvényességéről, az ellenállás jogáról, kötelezettségéről, ha a jogok gyakorlása csorbát szenved. Olyan elemeket emelt ki, amelyek magyar sajátosságok. Tulajdonjog nálunk nem szerepelt. Minden birtok gyökere a Szent Koronából fakadt, és oda szállt vissza. A Szent Korona teste az ország területe és lakossága. A föld és víz, a természeti kincsek, amely a közösség megélhetését biztosítják, a Szent Korona vagyonát képezik, ezért elidegeníthetetlenek. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a mindenkori uralkodó fölött áll, aki a nevében kormányoz. Nem a királynak volt országa, az országnak volt királya. A választott királynak esküt kellett tennie, hogy a szokásrendet és a törvényeket betartja, az isteni igazsághoz ragaszkodik. A hatalmat három tényező együtt gyakorolta: a Szent Korona, a megkoronázott király és a koronázó nemzet. A tagok egyike sem tarthatott igényt a teljes hatalomra. A Szent Korona eszméje minden tekintetben a mellérendeltséget helyezi előtérbe. Jellegzetesen katolikus az eszmerendszere. Az ünnepélyes kiállításmegnyitó Vesztergám Miklós tárogatószólójával és a Boldogasszony Anyánk közös éneklésével zárult.
A csodálatos fényképfelvételek és az elhangzott előadásokolyan összefüggéseket világítottak meg, amelyek hozzásegítenek, hogy történelmi kérdésekben helyesen foglaljunk állást. Az előadások lényegét összefoglalva, a Szent Korona Tan tehát nem a Szent Koronára vonatkozó ismeretek összessége, hanem Magyarország ősi, íratlan történelmi alkotmánya.
A képen, amelyet Szabó László készített, Szeibert András és Vesztergám Miklós látható.
