Rendkívül érdekes, vetített képes előadás keretében ismerkedhettünk meg Seremetyeff-Papp János könyvével 2020. február 5-én a Laskai Osvát Antikváriumban. Az alkotó olvasmányos formában – sok kép kíséretében – mutatja be József nádor és Alexandra Pavlovna nagyhercegnő életét, aki – Nagy Katalin orosz cárnő unokája, I. Pál cár legidősebb lánya volt – szívében magyarrá lett, a „magyarok királynéja”-ként emlegették.
A kötet szerzője, Seremetyeff-Papp János (gróf) az egykori cári család leszármazottja. Hosszan tartó kutatómunkával gyűjtötte össze a könyv anyagát, amelyben szemléletesen mutatja be az akkori kor – a 18–19. század fordulójának – életét, örömeit, szokásait, főúri kötelességeit. A kötet három részből áll. Az előadó végigvezette a hallgatóságot a fejezeteken. 1. rész: A szentpétervári intrikákat mutatja be, és Alexandra családját. Az ifjú nagyhercegnő rendkívüli szépségű volt, lenyűgözött mindenkit, aki közelébe került. 8 évesen 4 nyelven beszélt. A nagymama, II. (Nagy) Katalin felfedezte unokájában, hogy uralkodásra termett. Államérdek volt, hogy megfelelően menjen férjhez. 2. rész: Házasodj Ausztria! A választás József Antal főhercegre esett, aki a Habsburg család tagja volt, Magyarország nádora. Amikor meglátta egymást a két fiatal, azonnal szerelemre lobbantak. Megtörtént az eljegyzés, ezt követően Alexandra magyarul tanult. Az első esküvőt a gatcsinai palotában tartották 1799. október 30-án (később Budán is volt egy). A menyasszony magyar díszruhát viselt, magyar huszártisztek álltak díszőrséget. Hozománya 62 társzekérnyi volt, arany, ezüst, gyémánt, porcelán. Ő volt az, aki a budai várban szalonképessé tette a magyar zenét és a táncot. Az ő javaslatára lett a nemzeti lobogónk harmadik színe a zöld. 60 ezer aranyforintot osztott szét a szegények között. Megszervezte – férje iránti szeretetétől vezetve – Haydn budai hangversenyét, amelyen a Teremtés oratóriumot adták elő magyar zenészekkel és énekesekkel. Hirdette – és jó példával járt elöl –, hogy Magyarországon magyar termékeket kell használni, csak ez csökkentheti a szegénységet. Néhány hónap után a „magyarok királynéjaként” emlegették, annyira megszerették. Sajnos csak másfél évnyi boldogság jutott nekik. A bécsi udvar nem nézte jó szemmel népszerűségét, igyekeztek elszigetelni Alexandrát. Várandósan fogságban tartották, ami igen megviselte egészségét. Gyermeke a szülés után meghalt, 3 nap múlva az édesanya is követte őt. Alexandra 18 esztendős volt ekkor. József nádor – szeretett feleségének tett fogadalma szerint – úgy építtette fel Pest-Budát, ahogy azt Alexandrával eltervezték, hozományát is erre a célra fordították. 3. rész: Az ürömi sírkápolna lett nyughelye, amely orosz udvari templom rangot kapott, orosz földben nyugszik. Sajnos az ürömi klasszicista sírkápolnát többször kirabolták, csaknem az enyészetté vált minden. 2004-re sikerült fölújítani, sor került a kápolna újraszentelésére, és „a magyarok királynéja” újratemetésére, amelyen József nádor leszármazottai is részt vettek.
„Maga a gondviselés küldte ezt az angyalt a sokat szenvedett magyar népnek” – zárta előadását a könyv szerzője. A kiadványt Habsburg-Lotaringiai Mihály látta el ajánlásával. Kívül-belül remekmű született, ajánljuk mi is Olvasóink figyelmébe.
A fotót Szabó László készítette.
