Ünnepélyes kiállításmegnyitóra került sor 2022. május 20-án az esztergomi Szent Adalbert Központban az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából. A kamarakiállítás a Prímási és Főkáptalani Levéltár és a Keresztény Múzeum összefogásával valósult meg. Ezen az ünnepi eseményen mutatták be a Magyar Nemzeti Bank által az erre az alkalomra kibocsátott emlékérmeket is.
Az aranypecséttel megerősített uralkodói kiváltságlevelek, az úgynevezett aranybullák között kiemelkedő hely illeti meg II. András király 1222-ben kibocsátott oklevelét, amely függőpecséttel ellátott királyi okirat, és elsőként rögzítette a magyar nemesség jogait. II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében.
Dr. Kandrács Csaba – a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – bemutatta azokat az emlékérmeket, amelyeket az évforduló alkalmából bocsátottak ki II. András Aranybullája megnevezéssel. A tízezer forint névértékű miniarany (átmérő 11 mm) és az ötezer forint névértékű színesfém (átmérő 67 mm) pénzérméket Endrődy Zoltán tervezte, és a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja és forgalmazza. Az ismertetésből megtudtuk, hogy olyan törvényes fizetőeszközökről van szó, amelyek érmeképükben eltérnek egymástól. Az emlékérmék különlegessége, hogy az arany emlékérme a színesfém emlékérme előoldalára, a függőpecsétre illeszthető, de önállóan is értelmezhetők.
Az Aranybulla 800 kamarakiállítást dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek nyitotta meg. Köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy az Aranybulla az alkotmányosság jelképe. Ezért is fontos, hogy ez a kiállítás Esztergomban jött létre. A város ma is az alkotmányosság szimbóluma.
Hernádi Ádám – Esztergom megyei jogú város polgármestere – is üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében utalt arra, hogy a törvénybe iktatott magyar alkotmány számunkra olyan történelmi ereklye, amely 800 év után is összetartja a nemzetet.
Házigazdaként dr. Török Csaba – prépost, a Főszékesegyházi Kincstár igazgatója, Esztergom-Vári Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-Főszékesegyház plébániai kormányzója – az Aranybulla esztergomi példányának sorsáról, megsemmisüléséről is szólt. Az 1222-ben II. András király által kiadott oklevél fennmaradását azzal kívánták biztosítani, hogy hét eredeti példányban állították ki, amelyek közül egyet az Esztergomi Főkáptalannak adtak át. A magyar történelem viharait jól jellemzi, hogy napjainkra mindegyik példány elveszett, megsemmisült. Az eredeti dokumentum teljes szövegét a Prímási Levéltár tulajdonában lévő legkorábbi, 1318-ban készült másolatból ismerjük. Ezt tekinthetik meg az érdeklődők a kamarakiállításon.
Dr. Hegedűs András – a Prímási Levéltár igazgatója, a kiállítás kurátora – mutatta be a tárlatot. Elmondta, hogy a bazilikai helyszín kiválasztásában szerepet játszott az, hogy a középkorban szinte ugyanezen a helyen őrizték az Aranybulla esztergomi példányát. Az 1222-ben kiadott dekrétum nevét aranypecsétjéről, azaz bullájáról kapta. Szintén a Prímási Levéltárban maradt fenn az 1233-ban kiadott beregi egyezmény, amelyen II. András király eredeti aranypecsétje függ, egy ugyanolyan pecsét, mint amelyről az Aranybulla a nevét kapta. Ez is látható a kiállításon. A tárlathoz kapcsolódó sokszínű szöveges és digitális tájékoztató anyag segítségével a látogatók megismerhetik a magyar történelem egyik legfontosabb tárgyi emlékét.
Az eseményen jelen volt Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is. A zeneszámok előadásában közreműködtek a Dunakanyar Szimfonikus Zenekar művészei. A kiállítás 2022. szeptember 11-ig megtekinthető a Kincstárban.
A fotót Szabó László készítette.
