Hagyomány, hogy az Esztergomi Balassa Bálint Társaság minden év május 30-án verssel és dallal, szavalóversennyel, ünnepélyes koszorúzással emlékezik Balassa Bálintra, a poéta és végvári vitéz halálának alkalmából. Ebben az évben rendhagyó módon emlékezünk a vírusjárvány miatt.1594. május 30-án hunyt el a költő, aki a magyar nyelvű irodalom első jelentős alakja volt. A kalandos életű ifjú Esztergom falai alatt, a török ellen vívott harc során szerzett halálos sérüléseket.
A szertelen, hirtelen természetű Balassa Bálint az 1593-ban kirobbanó tizenötéves háború idején csatlakozott a keresztény seregekhez. Esztergom váránál váratlanul és hirtelen jelent meg. Előzőleg Pálffy Miklós seregében harcolt a török ellen. Miért jött éppen Esztergomba? Az ország szíve Esztergomban van, ezért fel akarta szabadítani a várost a török uralom alól. Tanítványának, Rimay Jánosnak verse tudatja velünk, hogy buzgó örömmel és veszedelemmel mit sem törődve érkezett ide. „…Már útra indulok, / Duna mellett le menyén / vég Esztergom alá, / kinek most kőfala röng, / álgyúkkal töretvén /…azért bízván megyek / és buzgó örömmel, / nem gondolván semmit / kedves veszedelmemmel, / ám váltsa bár magát / s nyerje szabadságát / holtom hozó sebemmel…” A csaknem 50 ezer fős keresztény sereg – amelynek feladata lett volna Esztergomot megszabadítani a török uralom alól – nem volt elég szervezett és rendezett. Több pontról, így a Víziváros délnyugati oldaláról is rohamot indítottak a várbeli török sereg ellen. Ebben a rohamban vett részt Balassa is 1594. május 19-én. Ezen a napon érte az ágyúlövés, amely mindkét lábát a combtőnél találta el. Unokatestvére, Balassa Zsigmond így ír erről apjának Bibliájában, amely az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban található: „minden ket czombian altal ment az golobis de czontot és izet nem sertett". Ugyancsak ő jegyezte fel, hogy a költő halálát a borbély – felcser – hibája okozta. Mátyás főherceg felcsere nem hallgatott a magyar „borbélyokra”, és ezért halt meg a költő. Liptószentmiklós közelében, Hibbe római katolikus templomában, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Esztergomban, a megsebesülés helyszínén – a Mattyasovszky-bástyánál – emléktábla hívja fel a figyelmet erre az eseményre. A Szent Tamás-dombbal szemközti vároldalban áll Balassa bronzszobra, Dózsa Farkas András alkotása 1938-ból, amely az első egész alakos Balassa-szobor. Jelképei üzeneteket hordoznak. A kivont kard a küzdelmet, akaratot, kitartást jelenti, a könyv a tudást, a Bibliát, a verseket jelképezi. A szobor Balassa Bálint emlékének méltó megörökítésére szolgál, másfél embernyi magasságú.
Balassa Bálint a magyar nyelvű irodalom első klasszikus, neves, világirodalmi szintű költője, a poeta doctus – a tudós költő –, aki megteremtette a szóverset. Ezek olyan költemények, amelyek a dallamtól függetlenül önmagukban is gyönyörködtető alkotások. A hangsúlyos verselést alkalmazta, és önálló versformát hozott létre, megújította nyelvünket. Több nyelven beszélt, ismerte az antik költészetet. Tematikáját tekintve szerelmes versek, istenes versek és vitézi versek alkotják költészetét. Példaként Petrarca Daloskönyve szolgált. Hazaszeretetére vitézi verseiben találhatunk utalást, legszemléletesebben az „Egy katonaének”- ben. A vitézi értékrend és erkölcs áll a vers középpontjában, a vállalt élethelyzet, amely magában hordozza a halál kockázatát. Számára a hazaszeretet életformát jelentett. Ő az „édes haza” versbe foglalója, nála jelent meg először ez a kifejezés.
Dr. Prokopp Mária – a művészettörténet professzora, a Balassa Bálint Társaság elnöke – a hős költő haza iránt érzett szerelmét példaként állította elénk több alkalommal. A keresztény Európa iránti érzéseinket nekünk is meg kell újítanunk magunkban. Idézzük Babits Mihály szavait, aki így jellemezte Balassa Bálintot: „Európai szellem és magyar lélek.”
Fotó: Szabó László (Kókay Krisztina alkotása)
