A hagyományos Mindszenty engesztelő zarándoklat keretében május 7-én az esztergomi Bazilikában 10.30 -kor szentmisét mutat be Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
Posts published in “Agora”
Esztergom város az adósságrendezési eljárás miatt, a törvényi előírás szerint csak kötelező önkormányzati feladatokat vállalhat. A nem kötelezö önkormányzati feladatok közé tartozik a Balassa Múzeum fenntartása, az alapfokú zenei oktatás ellátása, valamint a város fogyatékosokat ellátó intézménye, a Montágh Imre EGYMI Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola működtetése. Ezen intézmények fenntartását a megyének kívánták átadni, azonban a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy nem veszi át a Balassa Múzeumot és a Montágh Iskolát a várostól, a Zsolt Nándor zeneiskola pedig csak 2012 júliusától kerülhet a megyéhez.
Géza nagyfejedelem 997-ben bekövetkezett halála után fia, István –pogány nevén Vajk- követte őt a méltóságban. A történet nem volt egyszerű, hiszen Géza volt az, aki az öröklődés ősi rendjét megváltoztatva bevezette a primogenitúrát, (elsőszülöttség) vagyis, hogy a tőle származó legidősebb fiú lép a helyébe, nem pedig Árpád nemzetségének legidősebb férfisarja. Ki is tört a háború Koppány és István között, de ne siessünk ennyire előre.
„Szombat elmúltával Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak és elmentek, hogy megkenjék Jézust… Amikor odaértek látták, hogy a követ már elhengerítették, pedig igen nagy volt. Erre bementek a sírboltba és észrevették, hogy ott jobb felől egy fehér ruhába öltözött ifjú ül. Nagyon megijedtek, de az bátorította őket:”Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek? Föltámadt, nincs itt. Nézzétek, itt a hely, ahová temették…” –olvashatjuk a húsvét vasárnapi evangéliumban Szent Márk szerint. Nem véletlen tehát, hogy a húsvét a kereszténység legfőbb ünnepe, „solemnitas solemnitatum”. Korban is a legrégibb, egyidős az egyházzal, mintegy az egyházi év kialakító ereje. Az első századok húsvétjainak alapeszméje, hogy egyszerre jelenítsék meg a szenvedést és a föltámadást. A IV. századtól azután különválik a Kereszt húsvétja a Feltámadás húsvétjától.
Normális esetben minden elítéltet bíróság elé állítanak, lefolytatják a pert, majd megszületik az ítélet. Jézus esetében ez nem egészen így történt. Ellenséges erők, önös érdekek sokasága csapott össze, mígnem a koncepciós per a botrányos kereszthalállal végződött. De bevégződött-e, hiszen számtalanszor tesszük fel a kérdést, mi történne, ha Jézus napjainkban született volna emberré? Valószínűleg épp úgy halálra adnák, mint kétezer esztendővel ezelőtt, egyszerűen azért, hogy beteljesüljön az Atya üdvözítő akarata. Az evangéliumok szerint komoly nehézséget jelent az Messiás perében és kivégzésében részt vevő zsidók felelőssége és valójában némileg jelentőségét veszti a rómaiak bűnrészessége. (Dr. Barsi Balázs)
„Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában, nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember.”
Márai Sándor: Füveskönyv (részlet)
Az Átkelő 2008. évi első számában Bárdos István Nemzetállamok-világháborúk-Európai Únió c. tanulmányában (alcím: Válasz a XIX-XX. század kihívásaira) az európai egységesüléshez vezető, göröngyös történelmi utat elemzi. Célja az, hogy „a bonyolult társadalmi, gazdasági folyamatnak az elvi és kapcsolódó gyakorlati eredményeit, problémáit tekintse át” és feltárja (BÁRDOS 2008/1:54). A tanulmány kiemelkedő érdeme, hogy a Trianoni békeszerződés miatt leszakított, majd az I-II. bécsi döntés értelmében csupán csak mintegy 5 évre visszakapott országrészek történelmi folyamatait, politikai-társadalmi változásait, sorban bemutatja és külön-külön elemzi. Idézzük fel példának egy részletet a Kárpátalja c. fejezetből.
Álmos, az új hazába vezető nép fejedelme nem léphetett be a Kárpát-medencébe, amint azt a bevezetőben is írtuk, ősi keleti szokás szerint szakrális gyilkosság áldozata lett. A honfoglalást ténylegesen tehát fia, Árpád végezte el. De milyen is volt ez a fejedelmi méltóság? Anonymus mellett a Zágrábi Krónika ősi, annales-eredetű szövege is megőrizte szűkszavúan és tömören a regényes gesztával együtt a valóságot, amikor a magyar fejedelmi hatalom keletkezésével kapcsolatban ezeket írta: „E népnek több vezére volt, de ezek közül végül is egyet választottak fejedelemmé, talán nemessége és erényei miatt, akit Álmosnak neveztek. Ezt követte a fejedelemségben fia, akit Árpádnak hívtak.”
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézus szamáron történt diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat tördeltek a fákról és elébe szórták. Az előtte haladó és az utána tóduló sokaság így kiáltozott: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. A nap külön érdekessége, hogy csak a középkori Európa két perem-államában, Spanyolországban és Magyarországon nevezték az ünnepet Virágvasárnapnak, másutt Pálmaágak vasárnapja volt a hivatalos elnevezés. A jeruzsálemi ünneplő sokaságból kevesen tudták, hogy a férfiak ruhája alatt rövid kardok és tőrök voltak elrejtve, hiszen a római uralom ellen lázadók, a latrok kiáltották ki Jézust királynak.
){kind=link}