A költészet napja alkalmából József Attila soraival ajánljuk tudósításunkat Kedves Olvasóink figyelmébe. Városunkban is több helyen emlékeztek meg a költészet napjáról 2016-ban, többek között a TÁR-LAK Szalon és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) által közösen szervezett rendezvényen is. A műsorban közreműködtek: Kulcsár-Elek Csilla, Nagy Tímea és Bakai Ferenc előadóművészek, valamint Wernke Bernát költő.
A költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Minden évben irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, szavalóversenyekkel, filmvetítésekkel, kiállításokkal és egyéb rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is. Szinte minden településen rendeznek költészetet népszerűsítő programokat ezen a napon.
A TÁR-LAK Szalon rendezvényén az érdeklődő közönséget Wernke Bernát üdvözölte. Jelezte, hogy az est folyamán az előadóművészek a magyar költészet gyöngyszemeiből válogatnak, ő pedig azokból a (saját) verseiből szaval, amelyek magyar költők emlékére íródtak. Elsőként „A visszatérő” című versét hallgathattuk meg, amelyben József Attilára emlékezik. A folytatásban is József Attila versek hangzottak el Nagy Tímea előadásában. A „Talán eltűnök hirtelen…” című versét torokszorító, elégikus hangnem uralja, könyörtelen számvetés ez a költemény. Az „Óda” a költő költészetének egyik legszebb darabja, látomásos körkép a szerelemről. A folytatásban egy időutazáson vehettünk részt a versek segítségével, amely Balassi Bálinttal kezdődött. Ő a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa. Istenes versei közül az „Adj már csendességet” kezdetű verset Kulcsár-Elek Csilla adta elő. Balassi zsoltárparafrázisai az eredeti szövegek szabad, lírai átdolgozásai, ezek közül az 50. zsoltárt Bakai Ferenc tolmácsolta. Ezt követően az Ady Endre emlékére íródott Wernke Bernát írás hangozott el, az „Ül a forró trónján” kezdetű vers. Maradva Adynál, akinek témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjedtek, a szerelemről írt versei közül elhangzott néhány, többek között a „Nem élek én tovább” és a „Meg akarlak tartani” című költemények. A pénzversek közül a „Rothschildék palotája” hangzott el Nagy Tímea előadásában. Esztergomhoz kapcsolódó költők következtek a sorban, elsőként Babits Mihály: Jónás imája című alkotását hallottuk, amelyet értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemez. Mindezeket Kulcsár-Elek Csilla nagyszerűen közvetítette számunkra. Berda József: Nemzetsirató című verse 1944-ben, a II. világháború viharában íródott, de nyugodtan mondhatjuk, ma is aktuális. Bakai Ferenc adta elő. A hazaszeretet versek nagy mestere, Petőfi Sándor következett. Wernke Bernát azzal a versével emlékezett rá, amelyet 1972-ben, a budapesti Petőfi-szobornál mondott el. A „Március 15” című vers elszavalása akkor súlyos következményekkel járt. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét Bakai Ferenc előadásában hallgathattuk meg. A költemény 1956 nemzeti dala, ugyanakkor a vers minden kor zsarnokságáról szól. Kulcsár-Elek Csilla Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa című versét mondta el, amelyben a költő gyönge és kiszolgáltatott édesanyjához szól féltő szeretettel. A folytatásban Nagy Tímea a legismertebb Radnóti versek közül válogatott. A műsor befejező részében a határon túli magyar költészet képviselőiről emlékeztek meg az előadók. Wernke Bernát Gyurcsó Istvánnak ajánlott, „A Garamon túl” című versével idézte meg a költő szellemét, aki a felvidéki magyar irodalom egyik különös hangú, jelentős mestere volt. Az erdélyi Dsida Jenő versei közül is hallhattunk egyet. A műsort Kulcsár-Elek Csilla versmondása zárta, Szilágyi Domokos: Élnem adjatok című kötetéből a „Búcsú” című költemény hangzott el.
Hangulatos baráti beszélgetéssel, közös versmondással zárult az est programja.
A fotót Szabó László készítette.
