Rendkívül nagy érdeklődés kísérte dr. Négyesi Lajos hadtörténész előadását az esztergomi Laskai Osvát Antikváriumban 2020. január 16-án. A magyar történelem egyik legmegrázóbb eseményét, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját idézte fel az előadó vetített képes előadásában. Idén 77 éve annak, hogy a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg súlyos vereséget szenvedett a Don folyó partján. A második világháborús katasztrófa eseményei és az ahhoz kapcsolódó mítoszok a mai napig élénken foglalkoztatják a közvéleményt.
Dr. Négyesi Lajos az előadás elején kihangsúlyozta, hogy a történelmi eseményt a hadtörténész szemszögéből vizsgálja, igyekszik saját véleményét megosztani a közönséggel. Fontosnak tartja, hogy eloszlassa azokat az általánosításokat, amelyek szerint a 2. magyar hadsereg felszereltsége nem volt megfelelő. A kutatások szerint korszerű felszerelést kaptak. Ma már tudjuk, hogy a katonák a fronton mindent megkaptak, amit a korabeli ország megadhatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem verték szét a 2. magyar hadsereget, és az nem semmisült meg hetvenhét évvel ezelőtt. Mintegy 250 ezer magyar katonát vezényeltek a Don-kanyarba, a harcok során 95 ezer magyar katona esett el, akiket az ország különböző pontjairól soroztak be. Az előadó rámutatott, hogy a trianoni békediktátum korrekciója csak német és olasz segítséggel jöhetett létre, ezért a magyar politikai vezetés nem tehette meg, hogy ne vegyen részt a németek oldalán a Szovjetunió elleni harcban. Magyarország a világháborús nemzetközi helyzetben, a német szövetség kötelékében elkerülhetetlenül (de a lehető legkisebb részvétellel) lépett a háborúba. Ennek tragikus velejárója volt a hadsereg frontra küldése. Utólag, több évtized távlatából, elhibázottnak minősíthető ez a lépés, de a döntést a politikusok hozták meg, a hadsereg a kötelességét teljesítette. Az előadás során részletesen ismertette a doni katasztrófa előzményeit is. Ennek során kitért az 1920-as trianoni békediktátum következményeire, az 1938-as revíziós politika részleteire. Az 1942/1943 telén lejátszódó harci cselekményekről is részletesen beszélt Négyesi Lajos.
Az előadás következő részében személyes élményeiről számolt be az előadó, ugyanis 2016-ban baráti társasággal ellátogatott a 2175 km-re található Voronyezsbe. Igen élményszerű beszámolót hallhattunk és láthattunk a fényképek segítségével. Apró titkokat is megtudtunk az út szervezéséről. Az orosz vízumkérelemhez szükséges meghívólevelet egy nyugállományú orosz katonaismerőstől kapták, aki egy hétig vendégül látta a társaságot, és el is kísérte őket mindenhová. Az orosz–ukrán konfliktus miatt a hosszabb utat kellett választaniuk Budapesttől Szlovákián, Lengyelországon és Beloruszián át az oroszországi Voronyezsig. Szerették volna felkeresni a régi temetőket, de az orosz hadisírgondozók korábban összegyűjtötték az elhunytak földi maradványait, és azokat egy kialakított gyűjtőtemetőbe vitték, ott helyezték örök nyugalomra a magyar honvédeket. A hősi temető területén eddig több mint ezer gránittáblát állítottak fel, amelyekre – jelképesen – a Don melletti harcokban elesett magyar katonák nevét vésték fel.
Az est zárásaként került sor Nyári Tibor huszár hagyományőrző bemutatójára, amely során a közönség megismerkedhetett a második világháborús huszárok egyenruhájával, valamint felszerelésével.
A fotót Szabó László készítette.
