Az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat (EVID) két számával – 2020/2 és 2021/4 – ismerkedhettünk meg 2022. július 27-én, szerzők és szerkesztők részvételével. A vírushelyzet enyhülése tette lehetővé, hogy bemutatásra kerüljenek ezek a lapszámok. A Párkányi Városi Múzeum árnyékos kertjében gyűltünk össze ezen a délutánon.
Az érdeklődő közönséget Juhász Gyula, a múzeum vezetője üdvözölte. Filemon Béla, a folyóirat főszerkesztője irányította a bemutatót. A 2020/2 szám kiemelt vendégművésze Zichó Gabriella grafikusművész. A folyóirat címlapján és a belső, dupla oldalon a Változás, ill. a Dinamizmus című pasztellképe látható. Filemon Béla készített interjút a művésszel, amelyből megismerhetjük az alkotó életútját, és beavatja az olvasót alkotómunkája rejtelmeibe is. A Szín és vonal című írásból részletek is elhangzottak Juhász Gyula előadásában. Hagymás István Shakespeare-sorozatában a Hamlet került sorra. Shakespeare-látlatok II. című kötetének kiadója a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület. A fejezet folytatása a következő lapszámban várható. Bonyolultnak tűnő fejtegetései senkit se riasszanak el, érdemes elolvasni a tanulmányt! Csiba Zsolt pszichológus, de szívesen foglalkozik a magyarság őstörténetével. A Csodaszarvas című tanulmányát egy Kodály Zoltán idézettel indítja, amely sokat elárul a magyarság titkáról: „Ha nézzük, mi tartotta fönn a magyarságot ezer évig, kétségtelenül az, amiben különbözik az európai népektől.” Szentjóbi Szabó Andor – kutató – A Mátyás-év margójára című írásában a 2017-es emlékévvel kapcsolatos gondolatait osztja meg velünk. Ősei között szerepel Szentjóbi Szabó László költő, aki 1795-től együtt raboskodott Kazinczy Ferenccel Kufstein várában. Költészetében, prózai műveiben a polgári haladás eszméit hirdette. A tanulmány szerzője szomorúan vette tudomásul, hogy Szentjóbi Szabó László által írt, Mátyás királyról szóló dráma bemutatójára sajnos nem került sor az ünnepi esztendőben. Az írás elolvasása egy oknyomozó folyamatba kapcsolja be az olvasót. Dr. Varga József (1930–2021) – szlovéniai magyar egyetemi tanár, költő – szintén Mátyás korába vezet bennünket. Részesei lehetünk annak a jelenetnek, amikor a cseh király udvarában raboskodó Mátyással közli az uralkodó, hogy királlyá választották Magyarországon. „Megadod-e önként, amit kérek?” – tette fel a kérdést Pogyebrád György. Hogy mi volt a kérés és mi volt Mátyás válasza, ez kiderül az írásból. Mindezt nyelvművelő szempontból vizsgálja a szerző. Mezey László Miklós – irodalomtörténész, kritikus – Czirok Ferenc verseit elemzi a múlt és a ma, az emlék és az emlékidézés folyamatában. A. Bak Péter – művészeti író, festőművész – a XVIII. résszel folytatja megkezdett sorozatát a művészcsaládokról. Ez alkalommal Benczúr Gyula festőművészt és családját ismerhetjük meg közelebbről. A tanulmány szerzője 2020-ban ünnepelte 70. születésnapját. Ebből az alkalomból Filemon Béla készített vele interjút. Matúš Mészáros pozsonyi szerző írásaival gyakran találkozhatunk a folyóirat oldalain. Rendkívül érdekfeszítő, izgalmas elbeszélését olvashatjuk most, amelynek befejező, 2. részét közli az EVID: A Van egy hely valahol című elbeszélés Vércse Miklós (1932–2021) fordításában olvasható. A folyóirat-bemutató során versek is elhangzottak Wernke Bernát tolmácsolásában. A szokásokhoz híven az EVID utolsó oldalán Horváth Gáborné dr. „Konyhakalendáriumába” pillanthatunk be. Ez alkalommal a litván konyha receptjeivel lepte meg az olvasókat.
Következő írásunkban kerül sor a 2021/4. szám bemutatására.
A fotót Ruda Gábor készítette (2020/2 címlap és az A3-as belső kép)
