2015. október 29-én a Párkányi Városi Múzeum és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) szervezésében került sor az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat (EVID) idei 3. számának a bemutatójára. A szerzők és szerkesztők mellett sok érdeklődő jelent meg ezen az eseményen, amely igen jó hangulatban zajlott. A negyedévenként megjelenő folyóirat aktuális számában verseket és elbeszéléseket, helytörténeti írásokat, művészi önvallomást is találhatunk a gazdag képanyag mellett.
A megjelenteket Juhász Gyula, a múzeum vezetője és Filemon Béla főszerkesztő köszöntötte. Az idei 3. szám előszavát Horváth Gáborné dr. írta. A lírai hangulatú írásban az ősszel kapcsolatos kedves emlékeket idézte fel. Részletet hallhattunk Czirok Ferenc „Ének a pincében 2009 őszén” című verséből.
Ennek a lapszámnak kiemelt művésze A. Bak Péter festőművész. A címlapon a „Lábatlani kőfejtő”, a középső oldalakon a „Kőbe zárva” című pasztellképe látható. A belső oldalakon is találkozhatunk alkotásaival. Íróként is bemutatkozik a közönségnek, „Önvallomás – 2015” című írását olvashatjuk. Ez az esztendő jubileumi év számára, mert idén lett 65 éves, és 40 évvel ezelőtt volt a művész első kiállítása a legendás Eötvös Klubban. Négy önálló kiállításon mutatta be képzőművészeti munkásságát 2015-ben különböző helyszíneken: Budapesten, Esztergomban, Lábatlanon. Az írásból megismerhetjük az elmúlt hatvanöt év családi, történelmi eseményeit. Képet kaphatunk gazdag, sokrétű művészi tevékenységéről. Az alkotó is szót kért, megköszönte, hogy lehetőséget kapott a bemutatkozásra. Wernke Bernát verset is írt A. Bak Péternek, ezt Bakai Ferenc tolmácsolta számunkra.
A folytatásban dr. Prokopp Mária művészettörténész könyvismertetésébe pillanthattunk bele, aki több évtizede szakadatlan lelkesedéssel kutatja és publikálja az esztergomi királyi vár történetét. Óriási szervező munkát fejt ki azért, hogy megőrizzük örökségünk kincseit. Ez alkalommal Mathes János: „A régi esztergomi vár, az ott kiásott emlékek és más régiségek leírása” című kötetet ajánlja figyelmünkbe, amely a Laskai Osvát Antikvárium jóvoltából, hasonmás kiadásban jelent meg.
Bangó Miklós esztergomi festőművész számára is jubileumi év volt 2015. A művész 70. születésnapját ünnepelte és ebből az alkalomból nyílt átfogó kiállítás alkotásaiból a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában augusztus 12-én. A kiállítást dr. Bárdos István művelődéstörténész nyitotta meg. Az ott elhangzott beszéd szövegét közli a folyóirat. Természetesen Bangó Miklós is kapott verset Wernke Bernáttól, amelyet a költő előadásában hallgathattunk meg.
Matúš Mészáros Pozsonyban él, visszatérő szerzője az EVID folyóiratnak. Mostani elbeszélése a „Szobrok” című írása, lelki mélységekbe vezeti az olvasót. A főhőse egy szobrász, aki furcsa „megrendeléseket” kap. A mű Vércse Miklós fordításában olvasható. Horváth Ödön verseivel is gyakran találkozhatunk az EVID oldalain. Ebben a számban „Romlottságunk mozgalmassága” című verse szerepel, amelyben társadalmi kérdéseket vizsgál.
Szelényi Mária Valéria írása, az „Isten malmai” a diákévekbe viszi vissza az olvasót. Majd az események folyamata a jelenben végződik. Megdöbbentő írás, megtörtént esetet dolgoz fel. A párkapcsolatban jelentkező probléma kerül középpontba Mezey László Miklós elbeszélésében, címe „Kertkapu”, amely becsapódik a főszereplő mögött, amikor „világgá” megy. Az író Budapesten él, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
Forgács Péter Párkányban élő középiskolai tanár, novellista. A „Treff bubi” című írásának főhőse Sipőc bácsi, aki meghatározó alakja volt Párkány városának. Megtörtént események adták a motivációt a novella megírásához.
A Párkányi Képzőművészkör megalapítója Lábik János festőművész. Wernke Bernát verssel köszöntötte őt és barátait, abból az alkalomból, hogy tárlat mutatta be az elmúlt 35 év művészi és emberi kapcsolatait. A költő előadásában hangzott el a „szárnyak belevetve” című vers.
Egyedi Márta szerbiai író, költő, műfordító. Egy gyermekkori emléket idéz fel írásában, amikor az őszibarack még különleges gyümölcsnek számított. Kedves, lírai történet.
Egy nekrológ következett, amelyben Szente Gyula és Wernke Bernát búcsúznak Wernke Tivadartól, aki nemrégiben hunyt el.
Az elbeszélések után helytörténeti írásokkal folytatódik az EVID aktuális száma. Horváth Attila levéltáros két írással jelentkezett. Az egyikben Pór Antal esztergomi születésű kanonokot mutatja be, aki egyházi méltósági minőségében, képzőművészeti alkotásokkal, szobrokkal, gazdagította városát. A másik Székely Mihály pilótát állítja elénk, aki sokat tett a hazai repülés fejlesztéséért, népszerűsítéséért. Esztergom-Kertvárosban (Kenyérmezőn) emlékmű őrzi azt a helyet, ahol 1911-ben repülőgépével leszállt.
Wencz Balázs, az Esztergomi Levéltár igazgatója, egy tanulmányt írt lapunk számára: „Adalékok a kommunista »frakcióharcok« Komárom-Esztergom vármegyei történetéhez (1945–1946)”
Kovács Lajos dorogi helytörténész legendafoszlató írását is olvashatjuk, amelyben néhány dorogi legendát szembesít a tényekkel, abban a reményben, hogy „néhanapján a valóság is elég meglepő és bámulatos” (idézet az írásból). A tények felsorakoztatásában az Esztergom és Vidéke 1920-as években megjelent számai voltak segítségére.
Dr. Csicsay Alajos párkányi pedagógus-író könyvismertetésében Drozdy Győző: „Bajtai kisbetyárok” című könyvét mutatja be az olvasóknak. A író egész nemzetét képviselő politikus volt, ez a regénye emlékezés a gyerekkorra. Ide kapcsolható Sztruhár Izrael Diána beszámolója, amely Drozdy Győző emléktáblájának leleplezéséről tudósít.
Ismét szépirodalom következett. Peter Durkovsky Zsolnán él, író, költő. Magyarul most készülő mesekönyvéből a „Szilvi tenger alatti világa” című részletet közli a folyóirat Vércse Miklós fordításában. Álomszerű történetek ezek, egy mesefüzér, Farkas Viktória illusztrációival.
Vércse Miklós írása egy borozgatás emlékét idézi fel, amely – több okból is – feledhetetlen lett a szereplők számára, a címe: „Kúsztunk”.
Ladislav Herzog pozsonyi író, költő alkotásához érkeztünk. Az írás részlet a szerző „Dunáról fúj a szél… Egy dunai hajós vallomása” című regényéből. A háború utáni világot egy kisgyermek szemével láttatja.
Orgoványi Anikó „Vándorlás” című versét, amely a migránskérdéssel foglalkozik, Bakai Ferenc előadásában hallgattuk meg.
A szokásokhoz híven, az EVID utolsó oldalán Horváth Gáborné dr. „Konyhakalendáriumába” pillanthatunk be. Az évszaknak megfelelően, az őszi asztal ételeit és szüreti desszerteket közöl Marika néni.
Baráti hangulatú, nagyon közvetlen folyóirat-bemutatón vehettünk részt. Az írók, szerkesztők jól ismerik egymást, a tréfálkozás sem idegen tőlük. Ez az összeszokott csapat ismét egy igényes, művészi megjelenésű, irodalmi szempontból igen gazdag, változatos folyóiratot nyújt át olvasóinak. Az idei év negyedik száma december elejére várható.
