Már nem süt el ágyút
hallgat a vörös erőd
s benne az ötszáz éves
történelmi múlt
Csak a Hormuzi-tenger
pulzusa ver
egyenletesen… határtalan
míg a halászfaluban
változatlanul folyik a múlt
amiről Homérosz énekelt –
az írástudatlan Éden
Történik a múlt a jelenben
hol álarcos asszonyok
néznek rád ismerősen
– s miért ne?
Egy vagy közülük
nem idegen… Ismered rezdüléseik
ahogy teregetik gondjaik
ahogy élnek ahogy imádkoznak
kisírt vörös szemekkel néha
a szigetszerte ismert hajósistenhez
hogy a viharos tenger
férjüket visszaadja
Ismered őket – és mégse
Futnak az égbe onnan a földre
Lábnyomaik a nedves homokpadon
mint kora esti csillagok…
Kép: Varga Sinai Gizella: Portugál hajósistenség Hormuz szigetén (2022, szitanyomat, 23,5 x 23,5 cm)
