Színek és évszakok – a tavasz színei

1. Bevezetés

2021 februárját írtuk, amikor elkezdtem a tavasszal és a színekkel kapcsolatos gondolataimat lejegyezni. Azokat a gondolatokat, amelyek a 2019-ben elkezdődött Covid-19-nek nevezett világjárvány kezdete óta foglalkoztatnak. A továbbiakban azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy melyek a tavasz színei, milyen hatással volt a színhasználatra a koronavírus okozta járvány, és hogy mennyire törekszenek az emberek arra, hogy színessé varázsolják a környezetüket.

2. Színek és tavaszvárás

Miután 2021-ben elolvadt a tél elején még várva várt, mindent fehérbe burkoló hó, feketébe öltözött a táj. Egyhangúan teltek a szürke hétköznapok, és szürkék lettek a vasárnapok is. Mindenki a tavaszt várta, azt az évszakot, amely a melegséget jelenti majd, amikor kizöldülnek a fák, a bokrok, amikor majd újraéled a természet, és kinyílik, kiszínesedik a világ. Hogy elkerüljék a fertőzést és a betegséget, az embereknek otthon kellett maradniuk, és csak úgy tudták elviselni a bezártságot, ha valamilyen ünnepléssel, emlékezetes alkalommal megszakították az unalmas hétköznapokat. Sokan ezt színes ruhák, jelmezek viselésével, színes tárgyakkal, mások meg színes ételek fogyasztásával kívánták megvalósítani. Olyan programokat szerveztek, amelyek változatosságot jelentenek, mert színt visznek az életükbe, vagyis felvidítanak.

A fenti kontextusban, miként a tavaszvárás idején a szín is – mint a tárgyaknak látással érzékelhető tulajdonsága – nem más, mint örömforrás. A színnek erre a jelentésére viszont nem hívják fel figyelmünket sem a tudományos igénnyel összeállított könyvek, sem a szótárak vagy enciklopédiák szerzői, de mi érezzük, hogy így van. A gyermekek szívesebben rajzolnak színes, mint grafitceruzákkal, jókedvre derülnek, ha szüleik tarka ruhákba öltöztetik őket. A szín = örömforrás-jelentés persze mást és mást jelent gyermekek és felnőttek számára, és eltérő az értelmezése a különböző kultúrákban is. Tűzijátékok alkalmával például szemünk alig tud betelni a színes fények látványával, hasonló élményben van részünk a színes ruhák, jelmezek, álarcok, tolldíszek láttán karneválok, bálok, felvonulások idején. Hajdanában Magyarországon is rendeztek „színes bálokat”, voltak fehér, kék és piros bálok is. A kiválasztott szín határozta meg az öltözéket és a dekorációt is. Pesten 1902-ben rendeztek egy híres vörös bált az Operában, ahol a résztvevőknek a piros valamilyen árnyalatát kellett viselniük (WWW1).

Színekben tobzódó tavaszváró programokat természetesen más országokban is rendeznek. Brazíliában a karnevál résztvevői indián tolldíszeket viselnek, New Orleansban pedig a karneválnak hivatalos színei vannak, a bíbor, a zöld és az arany. A velencei karnevál vendégei szintén a színek gazdagságában és a különböző fantáziadús formákban gyönyörködhetnek. Írországban március 17-én, Szent Patrick napján minden zöldbe borul, Hollandiában viszont április 30-án, a király vagy királynő ünnepén viseli mindenki a narancssárgát. Írországban a feltálalt ételek is zöldek, míg Hollandiában narancsszínűek.

Ha a színek tobzódását szavakkal is fokozni lehet, akkor inkább a színek orgiája jellemző a tél búcsúztatására az indiai Holi ünnepén. Ilyenkor az emberek a tavasz és a fény érkezését várják, és élénk színekkel siettetik a téli szürkeség elmúlását. A résztvevők – idősek és fiatalok, nők és férfiak – színes porokat szórnak és színes folyadékokat öntöznek magukra és egymásra. Érdekessége az eseménynek, hogy a festékanyagok gyógynövényeket tartalmaznak, és feltételezések szerint a szokás eredete az egészségvarázslás lehetett (WWW2). Szín, fény és egészség, ezek mind olyan dolgok, amelyek boldogulásunkhoz szükségesek, és amelyek örömforrást jelentenek.

Nálunk, bár az indiai tavaszvárás színeihez képest jelentéktelen, a kiszebábu égetése lehet örömforrás és egyben szórakozás is. Ez a népszokás a mai gyerekek számára talán ismeretlen, ezért nem árt feleleveníteni. A kisze „a telet jelképező szalmabábu, amelyet tél végén népszokásként szertartásosan elégetnek” (ÉKsz. 2003: 705) a farsang utolsó három napjának valamelyikén. Ugyanis ezt követően már nem lehet nagy mulatságokat rendezni a húsvétot megelőző nagyböjti időszak miatt. A telet, ezen belül a rosszat és a betegséget, valamint az ártó szellemeket szimbolizáló kiszebábot vagy elégetik, vagy folyóba dobják. Ezzel elűzik a téllel kapcsolatba hozható minden rosszat, és helyet teremtenek a tavasznak, a szép időnek, a természet újraéledésének. A résztvevők eldönthetik, hogy női vagy férfi bábut akarnak feláldozni. A női kiszebábut a boszorkánysággal, míg a férfialakokat valamilyen kellemetlen történettel hozzák kapcsolatba, utóbbiakat jelképesen a falu fekete bárányainak nevezik (Észak-Magyarország, 2022. 03.16. 8. old.). Vagyis míg Indiában az élénk és kromatikus színek teszik varázslatossá az eseményt, nálunk ehhez a hasonlóan vidám tavaszváró népszokáshoz a színek körül mindössze a fekete mint akromatikus szín járul hozzá.

Nem tudom, ilyen és hasonló eseményekről tudnak-e azok a miskolci középiskolások, akik a közelmúltban a farsangot a „Színek hete” elnevezésű rendezvénnyel tették emlékezetessé. A résztvevők egyikének elmondása szerint az iskolában színes karnevált rendeztek. A tanárok és a diákok is naponta más és más színű ruhába öltöztek, részben a színpompás környezet kedvéért, részben pedig azért, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a színekhez, és megismerkedjenek azok jelentésével is.

A hétfő színe a fekete és a fehér volt, a tisztaság és a lemondás jelképe. A kedd témájaként a napjainkban népszerű zöld jelent meg, ami a természettudatosságot és a növekvő életet volt hivatott kifejezni. Szerdán a kék került sorra, mint a bölcsesség és a tudás iránti vágy megtestesítője. Csütörtökön a piros színnel foglalkoztak, amelyet az élet és a szeretet jelképének tartanak. Pénteken pedig a lila – mint a mértékletesség és a nagyböjtre való felkészülés szimbóluma – volt a nap témája. A színes ruhaviselet mellé színes programok is társultak, amelyek célja a közösségépítés és a színek jelentésének beható megismerése volt. A programról egy kisfilm is készült, amelyet elküldtek azoknak a tanulóknak, akik otthonról, online oktatás formájában kísérhették figyelemmel a karnevált.

Vajon hogyan is kerül a képbe az online oktatás? A változást, mely napi rutinunkat és tkp. egész életünket megváltoztatta, egy világjárvány, a Covid-19 koronavírus megjelenése kényszerítette ki. A betegség kialakulásától való félelem a bezártság vállalásához vezetett, ami azt jelentette, hogy az embereknek otthon kellett maradniuk, és a korábban megszokott tevékenységi formáktól eltérő elfoglaltságokat kellett találniuk. Sokat javított a hangulaton, ha a lakásban a megszokott függönyöket, szőnyegeket színes kiegészítőkkel cserélték ki, ha színesebben, azaz változatosabban étkeztek, több zöldségfélét és gyümölcsöt vásároltak (WWW3). A járvány idején azonban a színeknek igazán fontos szerep akkor jutott, amikor a hatóságoknak valamilyen létfontosságú intézkedésről kellett információt közölniük. Nemzetközi viszonylatban a beutazást tiltó országok színe a piros volt. A veszélyre és a súlyos vírushelyzetre való figyelmeztetés színeként nálunk szintén a piros jelent meg, míg Szlovákiában feketének, fekete járásoknak nevezték az ország azon területeit, ahol a legtöbb volt a vírusos megbetegedés. Fekete rekordról akkor beszéltek, amikor a napi halálozások száma a legmagasabb volt.

A feketénél enyhébb, de még mindig kedvezőtlen helyzetre Szlovákiában a bordó járások szókapcsolattal utaltak, míg nálunk a bordó színnevet ilyen szituációban nem használták. Kék igazolványt pedig Szlovákiában az kapott, akinek a koronavírustesztje negatív lett. Az is előfordult, hogy térképeken a különböző országok besorolását jelölték piros, sárga és zöld színnel aszerint, hogy az adott országokat a járvány szempontjából mennyire ítélték veszélyesnek vagy biztonságosnak. Azok az országok, amelyekben a Covid-19-fertőzöttség mértéke súlyos volt, piros minősítést, míg a kevésbé súlyos fertőzöttségű országok sárga, illetve az alacsony fertőzöttségűek zöld besorolást kaptak. A színekkel való jelölés jelentős mértékben segítette az információ feldolgozását, az értelmezést. A külföldre beutazni kívánó állampolgárok pedig a színek alapján pillanatok alatt megtudhatták, beutazhatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel a kívánt országba (WWW4).

 3. A felmérés kiértékelése a kérdőív alapján

Hogy kiderítsük, miként viszonyulnak az emberek a színekhez, 2021. február 24-e és 28-a között egy Google-kérdőívet állítottunk össze, amelyet Facebook-oldalakon és -csoportokban osztottunk meg. A kérdőívet 104-en töltötték ki, két kitöltés azonban értékelhetetlennek bizonyult. A 102 kitöltő között fiatalabb és idősebb személy, főleg nő, magyarul beszélő szlovákiai és magyar állampolgár volt, átlagéletkoruk 43 év. A vizsgált mintát a nők és a szellemi munkát végzők (pl. pedagógusok, tolmácsok, adminisztratív dolgozók) arányának dominanciája jellemezte. A kitöltők döntő többsége, 95%-a tartozott a női nemhez (1. ábra). Jelen kutatás is bizonyítja a nők nagyobb segítőkészségét az online kérdőívek kitöltése terén. A kérdéseket és válaszokat az alábbi ábrák tartalmazzák.

1. ábra: A kérdőívet kitöltők nemek szerinti eloszlása

2. ábra: Szóasszociáció (tavasz)

 

A tavasz szó hallatán a legtöbb embernek a zöld (45%), a sárga (38%) és a rózsaszín (12%) színek jutnak eszébe (2. ábra). Jóval kevesebben említik a fehér (4%), a kék (3%), a narancssárga (2%) és a lila színeket (1%).

3. ábra: A tavasz leggyakoribb színei

 

A legtöbben a zöldet (79%), a sárgát (77%) és a rózsaszínt (49%) tartják a tavasz színeinek. Néhányan azt is megjegyezték, hogy az adott szín világosabb árnyalatára gondolnak (világoszöld, világoskék). Az adatokból egyértelműen kitűnik a világosabb színek dominanciája (a fekete és a barna színt senki sem említette meg). A 2. és 3. ábra megközelítőleg ugyanazokat a színeket tartalmazza, az arányok viszont némiképpen eltérőek: a tavasz szó hallatán általában csak egy szín aktiválódik a kitöltő tudatában, tudományosan fogalmazva a mentális lexikonjában (2. ábra), a tavasz színei közé azonban már többet is be tudnak sorolni (3. ábra). Az ábrán megjelenik a piros is, amely gyermekek körében sokkal népszerűbb, mint a felnőttek körében, de – mint ahogy az korábbi felmérésekből már kiderült – számukra a piros inkább a téli időszakot, a Télapó öltözékét idézi fel.

4. ábra: A színek hatása

 

A kitöltők 97%-a azt állítja, hatással vannak rá a színek, csupán a 3%-uk gondolja ennek az ellenkezőjét (4. ábra).

Míg a világos színekhez a kitöltők inkább pozitív, addig a sötétekhez inkább negatív jelentéseket kapcsolnak. A legnagyobb hatással a kitöltőkre a sárga, a fehér, a zöld, a kék és a piros színek vannak. A sárgához vidámságot, mosolyt, energiát, a fehérhez békét, tisztaságot, visszafogottságot, a zöldhöz nyugalmat, tisztaságot, megújulást, tavaszt, a kékhez békét, biztonságot, nyugalmat, hidegérzetet, a piroshoz pedig önbizalmat, bátorítást, erőt, szeretetet és frusztrációt kapcsolnak az adatközlők. A nyugalom színeként a zöldet és a kéket is megnevezték. Egyes színek ellentmondó érzéseket keltenek más-más személyekben: a pirosban valaki erőt, bátorítást, más pedig frusztrációt érzékel. A fekete a gyász, a rosszindulat jelképeként jelenik meg, esetenként ugyanakkor az elegancia színeként is megjelenhet. Míg egyesek a kékre a nyugalom és a béke színeként tekintenek, addig mások hideg, hűvös színként tartják számon (a kettő persze nem zárja ki egymást).

5. ábra: Tavaszváró programok ismerete

 

A kitöltőknek alig több mint a fele, 51%-a ismer tavaszváró programokat, ünnepségeket (5. ábra). A többször is említett programok közé a farsang, a korábban már említett kiszeégetés, a busójárás, a húsvét, a téltemetés és a tavaszköszöntő tartozik. A válaszok között megtaláljuk még a következő eseményeket is: májusfa állítása, zenei napok, anyák napja, szalmababa égetése, március 15-e, bálok, tavaszköszöntő, Morena égetése, zsibongó és Gergely napja.

6. ábra: Tavaszváró rendezvényeken való részvétel

A kitöltők vagy azok családtagjainak egyharmada részt szokott venni tavaszváró rendezvényeken (6. ábra). Ezek között megjelenik a farsang, a májusfa állítása, a busójárás, a zenei napok, a tavaszi fesztivál, a piac, a tőkehúzás, valamint több húsvéthoz kapcsolódó esemény (pl. a körmenet).

A 2021-es tavaszvárást a legtöbben a koronavírus-helyzettel azonosítják: a bezártságot, a korlátozásokat és az azokból fakadó személyes találkozók, szentmisék, kulturális és gyermekprogramok hiányát kapcsolják hozzá. Kevesebben vannak azok, akik éppen a járványhelyzet miatt tekintenek a megújulás, az újrakezdés, a reménytelenségből való kitörés lehetőségeként a soron következő tavaszra. Az egyik kitöltő 2021 tavaszát nagyon frappánsan a járvány végét remélő vakcinavárásként azonosítja.

7. ábra: A színes környezet iránti igény

A kitöltők 95%-a igényli a szürke hétköznapokban a színes környezetet (7. ábra; vö. 4. ábra). A legtöbben a színek hangulatjavító és inspiráló hatását emelik ki. Az egyik kitöltő a színek pozitív hatását egy magyar mondással is alátámasztja: „Színt visz az életembe”, azaz változatosságot hoz.

8. ábra: A lakókörnyezet színesítése

A kitöltők 93%-a igyekszik színesíteni a lakókörnyezetét (8. ábra). A legtöbben ezt virágokkal és lakberendezési tárgyakkal (képekkel, párnákkal, terítőkkel, függönnyel, ajtódísszel, színes textíliával stb.) teszik.

4. Következtetések

A kérdőívet kitöltőkön kívül meghallgattuk más adatközlők véleményét is. Egyesek szerint a zöld mint a tavasz és az újjászületés színe a Covid-19-járvány idején mintha más jelentést vett volna fel. Voltak, akikben inkább negatív, mint pozitív gondolatokat ébresztett, ezért a haragoszöld, méregzöld változatát említették. Voltak, akik megemlítették az oltóközpontokban az egészségügyi dolgozók munkáját segítő katonák ruhaszínét, amelyet barnászöldnek vagy sárgászöldnek neveztek, és amelyek inkább komor, negatív hangulatot árasztottak. Előfordult, hogy valaki azt nyilatkozta, a bezártság a rozsda színét juttatja eszébe, és ez egyre inkább fokozódik, ahogy haladunk beljebb a várakozás reménytelenségébe. A piros és a sárga pedig figyelemkeltésként a mentőautók színét idézte fel. A válaszok értékelésénél figyelembe vettük a válaszadók életkorát is. Megállapítottuk, hogy egy-egy szín, pl. a piros más tárgyakra emlékezteti a gyermekeket, és más gondolatokat idéz fel a felnőttek és az idősek, vagy a különböző szakterületek művelői tudatában is. A tanulmány elején azt írtuk, a színekkel azért kell foglalkozni, mert a szín örömforrás. Mindenki megfigyelheti, mely színek vannak személyére kedvező hatással, mely színek okoznak örömöt vagy nyújtanak biztonságot. Mint ahogy a felmérés is bizonyítja, a színes környezet felvidíthat, biztonságot nyújthat és örömöt okozhat. Színek és színekhez kapcsolódó események vagy élmények híján viszont szegényesebb lenne az életünk. Környezetünk színes tárgyai és a különböző tavaszváró programok színei viszont az emberekben olyan gondolatokat ébreszthetnek, amelyek birtokában vidámabbak lehetnek hétköznapjaik.

 Felhasznált irodalom

 Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar Értelmező Kéziszótár; Budapest, Akadémiai Kiadó 2003
Észak-Magyarország 2022. 03. 16. 8. old.

Internetes források

(WWW1)http://www.szinkommunikacio.hu/22_20.htm (Letöltve: 2021. 02. 25.
(WWW2) http://www.szinkommunikacio.hu/22_20.htm (Letöltve: 2021. 02. 25.
(WWW3)https://hu.wikipedia.org/wiki/Covid19-koronav%C3%ADrus-j%C3%A1rv%C3%A1ny_Magyarorsz%C3%A1gon Letöltve: 2022. 03. 14.
(WWW4) https://koronavirus.gov.hu/cikkek/terkepen-piros-sarga-es-zold-jelzesu-orszagok Letöltve: 2022. 03. 14.

 A szófelhőképet dr. Bodnár Ildikó készítette.