Press "Enter" to skip to content

Posts tagged as “Dr Bády István”

’56 ősze egy kisgyerek szemével

„Magyarországot a fiai, a szenvedése és kétségbeesése szabadították fel. Váltsa meg most a szent munka és valami hasonlata a mennyei igazságnak a földön. „ /Szabó Lőrinc: Ima a jövőért. Budapest, 1956. október 31./

Tehát, nem a „szent jólét és semmittevés” vált meg minket, nem a készen kapott lehetőség, a kipárnázott jövendő, hanem a szent munka, a szorgalom és akarat. Ezt pedig az úgynevezett kádári konszolidációban elfelejtettük, elfelejttették velünk. Nem kell a „csúnya” politika, mert lám, hová vezet! Az anyagi jólét kell csak: „éljen jobban ez a gyerek, mint én!” A következményeit látjuk. A látszat gondtalansággal = gondatlansággal. Európánk jelenlegi állapota is ezt húzza alá! Kivételek vannak, főként ott ahol belátták már: az alkotó küzdelem visz csupán előre, az teremt új kilátásokat nem a felelőtlen tespedtség.

Értékőrző oldalak – novemberi történetek Esztergomból

Részletek Dr. Bády István A Bazilika árnyékában c. könyvéből.

 

November 4-én hajnalban arra ébredtem, hogy Mitter József barátom zörgeti az ablakomat: azonnal kapcsold be a rádiót! Nagy Imre kétségbeesett segélykérő szavait hallottam. Életem egyik legnehezebb napja következett. Rohantam be a városházára. Lassan gyülekeztünk – egymásra váró-tekintő szemekkel. Még csak tanakodtunk – mitévők legyünk: ellenálljunk-e? Osszuk ki az összes fegyvereket – vagy ítéljen felettünk az utókor? Úgy 7 óra előtt az elnöki szobában hívatlanul megjelent egy magyar ezredes, egy főhadnagy kíséretében. Lehettünk akkor már vagy tízen. Az ezredes fellépése határozott, katonás volt. Nem ismertük, nem tudtuk honnan került ide. Akkor még Felczán alezredes nem volt benn a városházán.

Évfordulók, emlékezések – Kulturális kalendárium, 2013 novembere

„Valamilyen nagy, nagy dolog az, ami odahaza történt. Nem a „forradalom”, hanem hogy egy pillanatra – osztályokon túl – volt Magyarország.”

/Márai Sándor: Napló 1957/

Ez a novemberi kalendárium emléket kíván állítani a magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak, hőseinek, bátor resztvevőinek. Ebben az elképzelésemben nagy segítségemre volt az Izsák Lajos és Szabó József által összeállított és szerkesztett, az 1956 a sajtó tükrében című nagyszerű munka. Ez a hiányt pótló, hasonmás kiadvány a Kossuth Kiadó kiadásában jelent meg 1989-ben.

Évfordulók, emlékezések – kulturális kalendárium, 2013 áprilisa

 A piacon álldogáltam este / bámultam a rozsdálló eget /
s miért, miért nem, bársony szemed / borostyánköve jutott eszembe. /Jékely Zoltán/

Ki a márciusi havas télből, be az életet indító áprilisi tavaszba. Az év negyedik hónapja húsvét hétfővel indul az idén, a feltámadás isteni csodája után az ember feltörő életörömével; vidám locsolással, az érte járó szépséges hímes tojásokkal és közösségmegtartó, hagyományőrző vendéglátással. Erre a húsvétra már Ferenc pápa adta áldását. Az évfordulók és megemlékezésre buzdító napok pedig áprilisban is felsorakoznak elénk.
1927. április 1-én született Kispesten Puskás Ferenc, a legnagyobb magyar labdarúgó. 2006. november 17-én hunyt el. Április elsején született hírességek a világból: Otto von Bismarck (1815-1898) német politikus, Edmond Rostand (1868-1918) francia drámaíró, Szergej Rahmanyinov (1873-1943) orosz zeneszerző, zongoraművész, Edgar Wallace (1875-1932) angol detektívregény- és drámaíró, publicista.