Az Esztergomban működő Kaméleon Színi Stúdió egy történelmi dráma bemutatásával készült az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére. Gálik Sarolta: Zeng az énekszó című darabját tűzték műsorukra.
Az esztergomi Kaméleon Színház 2017-ben alakult meg, vezetője Arcson Rafael okleveles színművész. A színház alapvetése, hogy keresztény színházként a szórakoztatás mellett szigorúan emberi és keresztény értékeket közvetítsen. A szórakoztató darabok és mesejátékok mellett egy-egy irodalmi-történelmi előadást is színre visznek minden évben. Ennek a célkitűzésüknek megfelelően került sor az 1956-os eseményeket feldolgozó történelmi dráma bemutatására. A színház feladatának tekinti a hazai kortárs szerzők műveinek bemutatását, vagy alig ismert szerzők felkutatását. Így esett választásuk erre a szerzőre és történelmi drámájára. A darabot Gálik Sarolta – az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tanára – írta. Az előadás során a Kaméleon Színház színészei mellett szerepet kaptak a Dobó Katalin Gimnázium és a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium tanulói és tanárai is. A szereplők között üdvözölhettük Rózsár Brigitta tanárnőt, a zeneiskola zongoratanárát is, valamint Szabó László Pál doktor urat, aki gitározott és énekelt. A példaértékű összefogás eredményeként egy remek színházi produkció született. Az ünnephez kapcsolódóan két előadásra került sor. 2022. október 24-én a dorogi, október 27-én az esztergomi középiskolában. A darab címét és cselekményét Koncz Zsuzsa és Bornai Tibor „Zeng az ének” című dala ihlette. A történelmi dráma szerzőjére évekkel korábban igen nagy hatással volt ez a dal – különösen a szöveg mondandója –, hogy megírta a darabot a dal alapján. Természetesen igen alapos kutatómunkát is végzett, hogy történelmi szempontból szintén helyes legyen az események feldolgozása. Az említett dal több alkalommal is felcsendült az előadás során Szabó László Pál előadásában. Fontos dramaturgiai szerepet kapott a jelenetváltások között. Az előadás során egy kisfiú emlékei elevenednek meg a színpadon a forradalom napjairól. Amíg az ország diktatúrában élt – sokan börtönben voltak, majd a felkelők kirobbantották a forradalmat –, az emberek élték a maguk életét. A darabban szereplő család 1956. október 23-án a rádiót hallgatva értesült a forradalom kitöréséről, és bíztak abban, hogy a megmozdulások eredményeként megszűnik az elnyomó kommunista rendszer. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés fegyveres felkeléssé nőtt a békés felvonulókra leadott véres sortűz következtében. A család hiába várja haza Ferit, a nagyfiút… Igen elgondolkodtató volt a darab, megható a szereplők játéka. A főszereplő, Tolnai Balázs a Stúdió tanulója, rendszeresen fellép a Kaméleon Színház előadásain. Színész akar lenni, így ezek a fellépések igen kiváló gyakorlatot jelentenek számára. Igen természetesen játszotta szerepét Rákosi Sámuel, aki a kisfiút alakította. Az Anya szerepében Tolnainé Saroltát, az Apa szerepében Tolnai Miklóst láthattuk. Rózsár Brigitta a nagymama volt, aki zongorázott és énekelt a kis úttörőkkel, bár mozgalmi dalok helyett népdalokat gyakoroltak. A generációs különbségekből sok humoros szituáció is adódik, amelyek mosolyt fakasztanak. Már a dráma elejétől fogva sejthető, hogy tragikus fordulat következik, de az utolsó pillanatig reménykedünk, hogy ez nem történik meg.
Az ’56-os forradalomról szóló visszaemlékezések feldolgozásában különösen értékesek azok, amikor maguk a gyerekek mondják el az élményeiket. A gyerek szeme egészen másképp látja a világot, mint a történelemkönyvek. Kíváncsisággal dokumentálják a történteket. Hatalmas kincs az, amikor ezek a visszaemlékezések megmaradnak az utókornak. Külön értéke ennek a történelmi drámának, hogy az ifjabb közönség számára is tökéletesen érthető. Gratulálunk a szerzőnek, a szereplőknek és a rendezőnek, Arcson Rafaelnek. Kíváncsian várjuk a következő bemutatót.
A fotót Szabó László készítette.
