A magyar és a lengyel történelem közös vonásai és a két nép között az évszázadok során kialakult barátság tiszteletére az országgyűlés 2007-ben március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyílvánította. Esztergomban különleges helyet tölt be a magyarok és lengyelek közötti baráti kapcsolat. Ezt hangsúlyozta köszöntőjében Csombor Erzsébet a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgatója a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából március 25-én a levéltárban rendezett megemlékezésen.
Szent István király udvarából ment lengyel földre Szent Adalbert püspök. Árpád-házi királylányok voltak lengyel uralkodók hitvesei és a lengyel nép szentjei, mint Szent Hedvig, Szent Kinga, Szent Jolánta. Sobieski lengyel uralkodó szabadította fel Esztergomot a török megszállás alól és a közelmúlt történelmében, a második világháború idején több száz lengyel menekültnek adott átmenetileg otthont a város, akik közül többen Esztergomban telepedtek le és családjuk mai napig is itt él. A rendezvényen Esztergom Város Önkormányzatát Kálmán Sándor a Kulturális Bizottság vezetője képviselte, valamint jelen volt Stámusz Andrea önkormányzati képviselő. Az alkalomhoz illő műsorban a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Középiskola tanulói előadták Wleslawa Simborska lengyel költőnő Beszélő kövek című versét, Kerényi Grácia fordításában, majd az iskola furulyaegyüttese egy lengyel népdalt játszott el Kálmán Sándorné zenetanárnő betanításában.
A műsor után dr. Bárdos István művelődéstörténész vezetésével a hallgatóság érdekes virtuális sétát
tett a Várhegyen és a Bazilikában, lengyel emlékek nyomában.
A Várhegy és a Bazilika számtalan emléket őriz Szent István királyunk koráig visszanyúló magyar-lengyel kapcsolatokról. A székesegyház előtt álló Boldog Özséb szobor emlékeztet a magyar pálos rend alapítására, akik. Károly-Róber idején Lengyelországban is megtelepedtek. Szent István királyunkat Szent Adalbert keresztelte meg, aki Esztergomból érkezett a lengyel Gnieznoba, ahol sírja van a róla elnevezett székesegyházban. Esztergom és Gniezno testvérvárosi kapcsolatot ápol. Esztergomban a Várhegyen épített székesegyházat Szent Adalbertről nevezte el első uralkodónk. Fia Szent Imre herceg, akinek szobra áll a Bazilikában, I.Boleszlav lengyel király udvarába látogatva vitt ajándékba Szent Kereszt ereklyét, amely alapja lett az uralkodó által létrehozott Szent Kereszt kolostornak. Árpád-házi királylányok lengyel királynőként az esztergomi székesegyház lengyel szentjeinek sorába kerültek, mint Szent Hedvig, Szent Jolánta, Szent Kinga, szobraik ott állnak a székesegyház oltárain. "Nagy" Lajos királyunk édesanyja Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő volt, Szent László királyunk I. Béla király és II.Mieszko lengyel fejedelem lányának volt a gyermeke. II.Ulászló magyar-lengyel király hadvezére Hunyadi János volt. Vitéz János udvarába érkezett a lengyel Szánoki Gergely, aki Hunyadi László és Mátyás tanítója is volt, ugyancsak Vitéz érsek vette pártfogásába Ilkusch Márton lengyel csillagászt. A Bazilika legszebb reneszánsz kápolnája a Bakócz-kápolna. Bakócz érsek lengyel pápai legátus is volt, valamint a kápolna díszei között látható II.Ulászló címere is. Sobieski, lengyel király miután elűzte a törököt Esztergom falai alól, a győztes csata után a Bakócz kápolnában mondatott Te Deumot. Emléktábla őrzi a Bazilika falán a II.világháborúban befogatott lengyel menekültekért tett magyar segítség emlékét is, különös tekintettel Esztergomra.
A Várhegyről lefelé haladva láthatjuk Balassa Bálint szobrát. A költő családjával egy időre Lengyelországba menekült, majd visszatérve Magyarországra és később Báthory István lengyel király udvarában élt néhány évig.
Bazilikában tett séta után a Magyar-Lengyel Barátság Napja zárásaként Hetényi Bálintné Balassa Bálint kortársának, a lengyel Jan Kochanooskinak egyik versét adta elő.
){kind=link}