Az Esztergomi Magyar–Lengyel Baráti Társaság és az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat koszorúzással egybekötött ünnepséget szervezett az Esztergomi Bazilikában 2024. március 2-án, Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné születésének 800.évfordulója alkalmából.
800 évvel ezelőtt, 1224. március 5-én Esztergomban született Szent Kinga, IV. Béla király elsőszülött lánya, Szemérmes Boleszláv lengyel fejedelem felesége, Lengyelország egyik védőszentje. Testvére volt Szent Margit és Boldog Jolán, édesapja révén nagynénje pedig Szent Erzsébet volt. A fiatal királylányra a domonkos és ferences rendek szerzetesi eszményei hatottak, amelyekkel IV. Béla udvarában ismerkedett meg. Kingát 1690-ben VIII. Sándor avatta boldoggá, öt évvel később XII. Ince Lengyelország védőszentjévé tette meg. Alakja a nemzet édesanyjaként vonult be a lengyel történelembe, példamutató, Istennek szentelt életével a lengyelek egyik leginkább tisztelt szentje lett. A szentek sorába 1999. június 16-án II. János Pál pápa emelte Ószandecen, ünnepe július 24-én van.
Az ünnepség kezdetén közösen énekeltük el a magyar Himnuszt, majd a Borze cos Polske című lengyel katolikus nemzeti himnuszt Pálmai Árpád vezetésével. Spisák Balázs – az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – levélben köszöntötte a megjelenteket. Idézzük szavait: „Számos legenda szól Szent Kinga életéről. Születési és halálozási helyét szimbolizálja Esztergom és Ószandec delegációja és minden kedves résztvevő, érdeklődő. Szent Kinga mindkét hazáját szerette. Személyében összefonódik a lengyel és a magyar nép. Élete és sorsa azonban lengyel földön teljesedett ki. Szülőhelyén most felidézzük alakját és tisztelgünk a szent életű királyné előtt. Örömmel és meghatódottsággal tölt el mindannyiunkat ez az évforduló!”
Ezt követően Mieczysław Witowski, az Ószandeci Szent Kinga Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet, amelynek során kihangsúlyozta, hogy Lengyelországot és Magyarországot közös hagyomány, közös történelem, hasonló kultúra és szokások kötik össze. Elmondta, hogy a Bazilikában találhatók Szent Kinga ereklyéi, amelyek az ószandeci klarissza nővérek ajándékaként kerültek Esztergomba. Jelezte, hogy július 29-én – néhány nappal Szent Kinga július 24-i emléknapja után – hálaadó zarándoklatot szerveznek Esztergomba. Steindl Balázs – Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere – is köszöntötte a megjelenteket. Megemlékező beszédében felidézte Szent Kinga életét. Kiemelte, hogy a hit, a jóság jellemezte a szent életű királynét, aki a lengyel–magyar barátság jelképe lett.
A koszorúzás következett. Az emlékezés virágait a Szent Márton-oltárnál, az emléktáblánál helyezték el a vendégek, ahol Kinga és testvére, Jolanta szobra is található.
Koszorút helyezett el:
Andrzej Kalinowski, a Lengyel Köztársaság budapesti konzulja
Steindl Balázs, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere
Mieczysław Witowski, az Ószandeci Szent Kinga Egyesület elnöke
Magyarországi Szent Adalbert Egyesület
Okos Márton, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke
Bachanek Judit, az Esztergomi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke
Kassai Zenona, az Esztergomi Magyar–Lengyel Baráti Társaság elnöke
Az ünnepi műsorban közreműködött Pálmai Árpád karnagy és az Ószandeci Szent Kinga Egyesület ifjúsági kamarazenekara.
Lengyelország-szerte őrzik Szent Kinga emlékét, legendák sora kapcsolódik személyéhez. A lengyel nép szerette és tisztelte. Életét kevésbé az uralkodói stílus, sokkal inkább a szolgálat jellemezte.
A fotót Szabó László készítette.
