Press "Enter" to skip to content

In memoriam Szalczinger Miklós

Szeretett barátunk, munkatársunk, Szalczinger Miklós, aki éveken keresztül volt az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár tárlatvezetője 2020. március 22-én elhunyt. Fáradtságot nem ismerve, határtalan elhivatottsággal mutatta be a Bazilika történetét, épületét, kincseit és egyéb érdekességeit az érdeklődőknek.



Szalczinger Miklós 1948. május 11-én született Esztergomban. Gyermekkorát Dorogon töltötte, itt járt általános iskolába. Középiskolai tanulmányait a Bottyán János Műszeripari Technikumban végezte. Az érettségi után műszaki munkakörben dolgozott a Labor Műszeripai Műveknél és a SZIM Marógépgyárban. Érdeklődése az egyházi kincsek iránt gyermekkorába nyúlik vissza. Kisgyermekként sok időt töltött dr. Bartl Lőrinc professzor társaságában – aki az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora is volt az 1970-es években, majd az Esztergomi Bazilika igazgatója lett –, sok érdekességet tudott meg tőle Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteményéről, a Kincstárról. Miklós ezt mind megjegyezte, memóriájában elraktározta. 2002-től dolgozni kezdett a Bazilikában, 2010-től tárlatvezetői minőségben. Ebben az időszakban került kapcsolatba dr. Cséfalvay Pál kanonok úrral, a Keresztény Múzeum igazgatójával, aki művészettörténészként segítette őt tárlatvezetői munkájában. Miklós előadásai mindenki számára élményt jelentettek. Lehetett az iskolás csoport, felnőttek, politikusok, az egyházi élet kiválóságai, mindenkinek tudott meglepetéssel szolgálni, felkelteni az érdeklődést a Főszékesegyház kincsei iránt. Nagy megtiszteltetésnek számított a vendégek körében, ha ő vezethette a csoportot. Sokan ragaszkodtak személyéhez. Rendkívüli lelkesedése, gazdag ismeretanyaga, közvetlen stílusa minden esetben magával ragadta a hallgatóságot. Olyan összefüggésekre, szimbólumokra, szabályszerűségekre, jelentéstartalomra mutatott rá, amelyeket korábban figyelmen kívül hagytunk, nem is gondoltunk rá. Bravúros emlékezőképességgel rendelkezett, amelynek segítségével a korábbi információkat – bárhol, bármikor –  pontosan fel tudta idézni, elbűvölve a hallgatóságot. A műkincsekről élményszerű előadásokat tartott. Rendkívül népszerűek voltak azok a vezetések, amelyek során a Bazilika elzárt tereivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Több alkalommal 250-300 ember gyűlt össze, akik kíváncsian várták a vezetést. Miklós hősiesen állta a próbát, az elképesztően nagy csoportot jól irányította, mindenki számára szép és tartalmas délutánt nyújtott. Minden előadásában hálásan emlékezett meg mestereiről, Bartl Lőrinc és Cséfalvay Pál atyákról. 
Távozása nagy űrt hagyott maga után. Sajnos a korszerűen felújított Kincstárban már nem élvezhetjük vezetését. Nyugodj békében!

A fotót Szabó László készítette.

%d bloggers like this: