A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület 2023-ban adta ki Lőrincz Sarolta Aranka nyugdíjas óvodapedagógus Tündérmesék című, albumszerű, A4-es méretű mesekötetét, Sári néne kosarából alcímmel ellátva. A tetszetős, almazöld és barnás színekbe öltöztetett könyv címlapja és hátlapja figyelmet és érdeklődést kelt, amikor kézbe veszi és megállapításokat tehet az olvasó: a képekkel dúsított kötet szerzője és illusztrátora ugyanaz a személy. Valójában igazi nagymama, aki a könyv alkotómunkájába saját unokáját is bevonta. Meglepetésként szolgál ugyan még egy művész, ám róla később szólunk.
A Tündérmesék mint mesekötet két részre oszlik, bár nincsenek kimondottan elkülönülve egymástól, egymás után következnek. Az első rész cselekménye Meseország egyik elhagyatott tündérzugában történik, ahol egy aprócska, szárnyas tündérlány, Amálka magányosan éldegél. Ő egy tüneményes lény a hatalmas erdőségben és az a dolga, ami az emberi társadalomban a szociális munkásnak: Tegyen rendet! Segítse a bajba jutottakat! Mutasson példát, nevelje a renitenskedőket! Jutalmazza azt, aki megérdemli, és a győzelemben együtt vigadjon a többiekkel! A mesebeli mulatságokhoz az író-szerkesztő négy zeneanyagot mellékelt: saját verseit, amelyeket Karal Viola zeneprofesszor zenésített meg. A zenei betétsorozat sajnos a tartalomjegyzékben nincs feltüntetve.
Összegzésként megállapítható: igen fontos, több oldalú tanítási-nevelési eszközt, zenés-táncos-képes mesekönyv-albumot tart kézben a szülő vagy a nevelő. A mostani, zűrzavaros történelmi időben pedig nagyon fontos, hogy milyen mesekönyveket alkalmazunk a kisgyermek nevelési időszakában az óvodában, az alsó tagozaton és főként – családi körben. A szerző gyermekírói stílusa a könyv másik fő érdeme. Környezet- és természetleírásai pontosak. Mint tapasztalt közvetítő gazdagítja a gyermekek szókincsét és természetrajzi ismereteit. Párbeszédei színesek. A prózai részekben gyakran használ belső rímeket és mondókákkal is színesít. A versekből a kottaíró altatódalt formált. Az Amálka-mesék végén, ahogy az szokás, a Szélkirály gonoszsága jóságra fordul, és a hősnő szélfútta tündérlegény társat kap. Magánya ezáltal megszűnik, mert Tündér Pálban cselekvő barátra lelt.
A mesekönyv második része Csingi Lili, a csintalan tündérlány életének első szakasza tíz történetben az iskolai első becsengetésig. A cselekmény Meseország Tündérvárosában zajlik, királyi székhelyen. Ő valójában egy talált tündérgyerek, akinek a sírásos betegségét egy titokzatos idegen csak a saját, varázscsengésű virágával tud egy életre meggyógyítani. Így a csengőszó lesz majd a varázskulcs a további események megoldásához, melyek a tündérkirályi udvarban és annak virágos, csengő-bongó tündérkertjében telnek-múlnak. Ám a gonoszság ábrázolására az író-szerző igen ellenséges, valósan kárt okozó rágcsálókat választott: patkányokat és menyéteket. Tündérmesében azonban talán jobban illett volna a sárkánygyík. Így fennállhat az a tény, hogy a felolvasónak a városi gyermekben keletkező félelmet el kell majd oszlatni.
A mesekönyvet 13 fekete-fehér és 4 színes illusztráció díszíti. Könyvajánlásunk azoknak a felnőtteknek szól, akik magyarázatokkal tudnak majd szolgálni a gyermekeknek az önálló olvasáshoz és értenek a zenetanításhoz is.
