Dinnyés József (Szeged, 1948. augusztus 4. – Budapest, 2021. március 15.) magyar előadóművész, dalszerző, daltulajdonos, énekes, gitáros, református kántor, 2021. március 15-én délután elhunyt. Körülbelül 2000 dala van. Ebből 150 régi magyar ének, ugyanennyi zsoltár, sok népdal. Diakóniai munkát is végzett börtönökben. Beszélt a megbocsátásról, a kegyelemről.
Dinnyés József esti tagozaton végezte a gimnáziumot, közben kirakatrendező – dekorációs volt, zenélt és verselgetett. 1963-ban kezdett énekelni. 17 éves korában elkészült első szerzői estje „Ének az aszfalton” címmel. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben „Karrier” című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon.
Édesanyja Szegeden volt könyvtáros. Tersánszky Józsi Jenő író rendszeresen eljárt hozzájuk, ezért megfigyelés alá kerültek. Dinnyés Józsefnek az akkori idők rettegett szegedi pártvezére, Komócsin Mihály (1925–2016), a Rákosi- és Kádár-rendszer nagyhatalmú kiszolgálója azt mondta, hogy hagyjon fel a mesterségével, vagy menjen el Szegedről, mert ha nem, fű nem terem a lába alatt. Ezt a vér-kommunistát aztán 2017. január 14-én teljes titoktartás mellett földelték el Szegeden, mivel közutálat övezte. Dinnyésék megelégelve az állandó zaklatást, megfigyelést, a fővárosba költöztek. 19 éves fejjel autóstoppal utazgatott, járta az országot. Kultúrházakban muzsikált, ahol kapott vacsorát, szállást és némi zsebpénzt. A katonai szolgálat letöltése után elhatározta, hogy a magyar költészetnek azokat az irányzatait fogja fölemelni és dallamba foglalni, amelyek azért születtek, hogy ne essen rajtunk gyalázat. Tehát, határozzuk meg magunkat, kik vagyunk, hol élünk, kik között, milyen gondjaink vannak. Ehhez megtalálta a verseket Tóth Árpádtól, József Attilától, Ady Endrétől, Ladányi Mihálytól és Váci Mihálytól. Később elhatározta, majd megkereste a kortárs költőnemzedék azon tagjait, akik az ő világnézetét képviselték, és akik befogadták maguk közé.
Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az „Aranyos emberek” szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a vers-megzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó „Határtalanul” című dalát. A Hanglemezgyártó Vállalat nagyhatalmú igazgatója, Bors Jenő, eredeti zsidó neve Biermann Jenő (Moszkva, 1931 – Budapest, 1999), édesanyja Landler Jenő lánya volt. Nagyapja, Landler Jenő Matesz, zsidó politikus, a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoka volt. Ennek a Biermann Jenőnek az elődje a hat elemit végzett Fehérvári Jenő volt. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a „Kín és dac” című, 35 dalos albuma, költők verseire. 1985-ben került kapcsolatba az eszperantó nyelvvel, amely annyira elbűvölte, hogy több híres eszperantó verset megzenésített, és a saját dalai közül is többet felénekelt eszperantóul. Az eszperantó nyelvű zenei kazettája 1986-ban jelent meg a Lingvo-Studio kiadónál. Ez több tucat országban tette ismertté a nevét, de mivel nem elég folyékonyan beszélte a nyelvet, így – a műfaj jellegéből adódóan – nem tudott átütő sikert elérni. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, az irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek. Dalos találkozók egyik szervezője, létrehozója volt: Históriás Napok (Sárvár), Énekmondó Fesztivál (Szombathely). 1988-ban „Dalaim könyve” címmel kötete jelent meg. Dinnyés Józsefről „A daltulajdonos” címmel Sebők János (1951–2013) írt könyvet.
A rendszerváltásban csalódott, kiderült számára, hogy hazugság az egész. Mindent maga alá gyűrt a pénz, a kultúra is árucikké vált. A rendszerváltás számára csak annyit jelentett, hogy kapott útlevelet. „A demokrácia természetes hátránya, hogy azok kezét, akik tiszteletben tartják, megköti, s azoknak, akik nem veszik komolyan, mindent megenged.” (Václav Havel). Egy jellemhibás társadalmi vezetőcsoport nem szeret kritikát hallani, de Dinnyés József mindig kimondta. A Janus arcú hatalom mit sem változott. Tőle származik, hogy „Magyarország az egyetlen ország, amelyik önmagával határos.” A Tanítók Emlékfája Mozgalom szervezőjeként 100 emlékfát állított már azért, hogy „a múltat ne felejtsük el.” Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit Egyszer beadott a kiadóhoz egy lemeztervet, de nem lett belőle semmi, viszont nem sokkal később hallotta, hogy Koncz Zsuzsa megjelentetett egy lemezt, jóformán ugyanabból a válogatásból. Akkoriban hajszálpontosan kimérték, hogy ki milyen formában jelenhet meg a nyilvánosság előtt.
Dinnyés József ars poeticája: „Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől. A Balkán zenei stílusa nem szolgálja, az angolszász muzsika prozódiája megtöri nyelvünk ritmusát. Az utóbbi 300 évben a német zene, értékeivel együtt, elvetette, átigazította még népdalainkat is. A liturgikus egyházi latin zene, Istennek köszönhetően, csak a költészetre hatott, az ősi zenét meghagyta a népnek. Megmaradni magyarnak, hogy felismerjen az erre járó kíváncsi kultúrember, többszörös energiát igényel. Múltunkat átírták és tönkretették. Jövőnket a környező népek elpusztításra ítélték. Megmaradnunk Európában csak következetes munkával lehetséges. Önmagunkat kell felmutatnunk az idő szentháromságának jegyében. Múlt – Jelen – Jövő – ezért élek és dolgozom. Gondolkodom költőként a zenészek között és írok zenét a költők között.”
Megjelent művei kazettán:
Homo Hungaricus. Dinnyés József dallamai a szétszóratott magyar költők verseire
Fénylik Magyarország. Sinka István énekelt versei
A Nap-út balladái (1985)
Határtalanul (1985)
Alvenkol (eszperantó nyelvű, 1986)
Kín és dac (1991)
Énekmondó
Ezt nem fújta el a szél (Bob Dylan dalai, 1992)
Új utakon (1993)
Pannon zsoltárok (1995)
Dinnyés József. Daltulajdonos. Énekmondó I. (1995)
Dalok a magyar Pimodánból. Ady Endre énekelt verse
Megjelent művei CD-n:
Töretlen hittel (2000)
Dal a jövőről (Ratkó József énekelt versei, 2001)
A törvény boldogít (119. zsoltár, 2001)
Énekének (Buda Ferenc, Ratkó József, Utassy József versei kisiskolásoknak, 2001)
Dalok az országút széléről (2001)
Aranyalbum
Kortársaim (32 költő 32 verse)
Márczius örökködike (dalok Március 15-ikére)
Tizenhat zsoltár (Genfi zsoltárokból)
Vigasztaló (XIX. század énekelt versei)
Vascsillag (Buda Ferenc megzenésített versei, 2002)
Béke tanszék (Petri Csathó Ferenc megzenésített versei, 2002)
Az út (dalszövegek)
Balladák
Égen, földön (Serfőző Simon megzenésített versei, 2003)
Úti áldás (hitvalló magyar költők énekelt versei)
Kalász László énekelt versei
Az építő múlt dalai (Váci Mihály énekelt versei, 2005)
Mondjátok el (Fáy Ferenc megzenésített versei, 2006)
Panaszdalok (Határ Győző énekelt versei, 2009)
100 dal 4 CD-n szövegkönyvvel (Dinnyés József dalszövegei)
Küzdelmek zsoltárai (Genfi zsoltárokból, 2011)
Szolgálat a küzdelemben (énekek 500 év nemzeti küzdelmeiről, 2011)
A küzdelem dalai (Dinnyés József dalszövegei, 2011)
Adventi napsütés (Vári Fábián László énekelt versei, 2012)
Ezek mi vagyunk (dalszövegek, 2013)
A templomok lázadása (Dinnyés József dallamai Rósz György közreműködésével, 2016)
Balladás Baranyi (Dinnyés József dallamai Baranyi Ferenc énekelt verseire, 2016)
Dallamos közérzetem CD és LP 12 dal (Dinnyés József dalszövegei, 2017)
Negyven fohász dalban (Hajdú Zoltán Levente énekelt versei, 2018)
Szól egy hang (Dinnyés József dallamai Kaiser László verseire, 2018)
Dalolgatok (Finta Éva énekelt versei)
Díjai, elismerései:
Magyar Kultúra Lovagja (2001)
Kanizsa Pro Urbe emlékplakettje (2001)
Béres Ferenc-díj (2003)
Radnóti-díj – az irodalom népszerűsítéséért (2006)
Nemzeti Önazonosságunk Védelmezője Díszoklevél Erdélyben (2007)
Balassi-emlékérem (2008)
NKA ösztöndíj (2012)
Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018)
Dinnyés József nős, két saját lánya, egy befogadott lánya (akit sajátjaként szeretett), kilenc unokája van. Testvére Dinnyés Ágnes. Egyik veje Draskóczy Gábor hegedűkészítő mester.
