Az esztergomi Kaleidoszkóp Ház novemberben is számos érdekes kiállítással várja a művészetbarátokat. A Pázmány utca 7 szám alatti ódon hangulatú házban a mai élet furcsaságait bemutató fotókiállítás nyílt november 11-én.
Posts published in “Kultúra”
8. PARADICSOM
A perui aranyalma
A paradicsomnak Dél-Amerika, Peru az őshazája. Amikor Európába került, sokáig csupán dísznövény volt. Nem fogyasztották, nem rakták ételbe, mert mérgezőnek tartották. Még a tizenkilencedik században is virágcserépben növesztették és a ház ablakában díszlett a konyhai fűszernövények között.
Egyes országokban kétféleképp nevezik a paradicsomot. Úgy tartják, hogy a paradicsom („pomidor”) bogyója maga a paradicsom, a „tomát” elnevezés pedig az iparban feldolgozott, gyártott gyümölcsöt: a sűrű pürét és az ivólevet jelöli.
Német olvasóverseny Tatabányán
Hagyományteremtő céllal rendezte meg a tatabányai, közelebbről felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola (Német Nemzetiségi ÁMK) az első német olvasóversenyt a megye német nemzetiségi általános iskolái számára október 19-én.
Minden kezdet nehéz, szokták mondani. Ez most sem volt másképp, a házigazdákkal együtt öt- öt versenyző indult 5-6. és 7-8. osztályos kategóriákban. Tarján, Vértessomló, Kecskéd, Süttő és természetesen a tatabányai Széchenyi Iskola neveztek. A szervezők remélik, hogy a versenynek híre megy, és jövőre sokkal több jelentkezőt láthatnak vendégül.
(Haibunok, haikuk, és egyéb versek napról, útról és békességről)
Az élet ereje
/A 2011 márciusában, japánban történt földrengés áldozatainak emlékére/
Éljük az életünk, tesszük, amiről hisszük, hogy jó, bár sokszor látjuk az ellenkezőjét is munkálkodásaink nyomán. Amióta 1997-ben megismertem Kai Higashiyama művészetét, azóta úgy érzem, kicsit ismerem japánnak az ő képein élő sajátos és csodálatos természeti világát. A békésen hullámzó tengernek, szelíd patakoknak, kéklő ködös hegyeknek békés, szelíd hangulatát adják vissza a nézőnek Higashiyama képei, legyenek azok templomban, a császári palotában, vagy Sakaide múzeumában.
4. FÖLDIEPER
Vastartalmú bogyónk – a földieper
Tavaszi első bogyósgyümölcsünk a földieper. Az erdőben növő hasonló, de aprószemű illatos – aromás gyümölcsöt azonban szamócának hívják. Nemcsak nevében, hanem másban is különbözik egymástól a két gyümölcs.
Az erdei szamóca kisnövésű. Bogyói aprószeműek, árnyékban nőve zöldesek maradnak. Napon érve pirosak és lilás színűek. Erősen aromás és ízletes illatuk az erdőben messze terjed.
A kerti nemesített földiepernek nagy szemű, különféle nagyságú és formájú a termése, halványabb a színe. A szamóca levelei aprók, világoszöldek, fénytelenek és ráncolódóak. A földieper – sötétzöld, nagyméretű és fénylő. Ha erdőben jársz és szamócát látsz, észreveszed a különbséget.
Egy éve működik Esztergomban a Pázmány utca 7 szám alatt a művészeti közösségeket összefogó Kaleidoszkóp Ház. Programjuk szerint minden pénteken nyílik kiállítás a Házban
Október 7-én az esztergomi Szamosvári Zsolt fotóművész Ellesett pillanatok című képeiből volt bemutató, október 14-én pedig Kaci Simon tárlata nyílt meg.
Közjáték Lou Kuan-taj vidékén
A mester hallotta ugyan az őr kérő, tisztelettel telt hangját, továbbra is előre nézett nyugat felé, amerre a nap útja halad. Tudta, mennie kell, de közben nem veszhetnek el a gondolatok sem, és Lou Kuan-taj megfelelő hely erre. Így papírra kerültek a beszélő, képes jelek: „Járjuk az Utat, mert az Út / nem esik egybe önmagával / Név követ Nevet a Név / valamely változatával/ mondják semminek / Ég föld kezdetét /” (Karátson Gábor ford.). Az udvarias őrszem figyelőhelyére épült a lou kuan-taj-i templom hold-kapuja, rajta a felirat: „Nézz ki innét, és tisztán fogsz látni.” (Martin Palmer: Jézus-Szútrák, ford. Szemere Zsolt).