Simon Attilának, a révkomáromi Selye János Egyetem tanárának nemrégiben jelent meg könyve az 1938-as első bécsi döntésről. Arról a történelmi eseményről, melynek köszönhetően a Felvidék magyarok által lakott részét visszacsatolták Magyarországhoz. A könyv teljes címe Egy rövid esztendő krónikája – A szlovákiai magyarok 1938-ban. Simon Attila a párkányi Balassi Klub vendége volt 2011. március 30-án.
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE
I. Tavaszi népszokások
1. rész
Hamarosan elérkezik a keresztények legfontosabb ünnepe, a Húsvét. A legtöbb ember tisztában van az ünnep eredetével, az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokkal, a liturgiával.
A magyarországi németek erre az időszakra vonatkozó szokásai azonban kevésbé ismertek, holott megyénkben számos településen élnek olyanok, akik német nemzetiségűnek vallják magukat.
E sorok írója ezzel az írással egy sorozatot indít, melyben az évszakokhoz kötve igyekszik bemutatni a magyarországi németek szokásait, hagyományait.
„Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb…” olvashatjuk Szophoklész szállóigévé vált gondolatát az Antigonéban. Nos, ha valakikre, akkor Árpád nemzetségére ez különösen igaz, hiszen a világ uralkodó dinasztiái közül csak a tőle származó királyi házat nevezik „szent királyok nemzetségének”. Messzire vezetne bennünket, ha e most induló sorozatot és az Esztergomban államot alapító fejedelmeink, királyaink vagy általában a magyar nép őstörténetének kutatásával kezdenénk, ám bizonyos visszatekintés szükségesnek tűnik ahhoz, hogy világosan lássuk, mikor és miképpen érkeztünk ide a Kárpát-medencébe. Kezdődjék hát a történet!
Március 26-án, szombaton 20 órai kezdettel a népszerű Csík Zenekar lépett fel Nyergesújfalun az Ady Endre Művelődési Házban. A teltházas koncert végén a nézők állva tapsoltak. A fellépés után a „táncos lábúak” számára táncházat szerveztek, ahol a fiatal zenészekből álló Újra Zenekar húzta a talpalávalót.
Néhány évtizeddel ezelőtt a „nyergesi művház” jó néhány országos hírű zenekart látott vendégül, többek közt a még Demjén „Rózsival” zenélő Bergendy Együttest és az Omegát. Aztán „elcsendesedett” az intézmény.
A jelenlegi igazgató, Kákonyi Gellért fiatalos lendülettel látott neki feladatának, és újra fellendítette a város kulturális életét. Musicalesteket, színházi előadásokat, szervezett, a stand- up comedy kedvelői jókat derülhettek a Dumaszínház humoristáinak poénjain.
I rodalmi szomszédolásunkat Csehországban folytatjuk. Ezúttal a magyar olvasók közt méltán népszerű írót, Bohumil Hrabalt szeretném bemutatni. Bevezetésképpen csupán annyit jegyeznék meg, hogy Hrabal népszerűsége hazájában, tehát cseh- illetve morva földön is mindmáig töretlen, nem csupán külföldön. Ennek több oka van, de a legfőbb talán az, hogy nagyon emberien, nagyon jó megfigyelőkészséggel ír a tipikus (cseh) kisemberről, akinek öröme vagy éppen bánata mindenhol ugyanaz, és független a határoktól.
Március 25-e Mária szűzi fogantatásának ünnepe. Lukács evangéliuma szerint ezen a napon köszöntötte Gábriel arkangyal a Szent Szüzet és tudatta vele Isten Fia születésének titkát. Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát, és méhébe fogadá Szentlélektől Szent Fiát.” A Müncheni-kódex naptárában Máriának hirdetett nap, a szegedi eredetű Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen foganatja. Az Angyali Üdvözlet és a benne kibontakozó élet csodája, a tavasz misztériumának egyik legihletőbb forrása az egyházművészetben is. Minden bűnünk és hűtlenségünk ellenére Mária népe vagyunk ma is, hiszen Ö, a Babba Mária betartja a szavát, amivel elfogadta Szent István felajánlását, mikor is a Szent Szűz oltalmába ajánlotta Magyarországot.
Közmeghallgatásnak hirdették meg a testületi ülést március tizedikén, este hatkor Esztergomban, a volt vármegyeháza dísztermében, de a Fidesz képviselői üresen hagyták székeiket, ezért Tétényi Éva polgármester lakossági fórummá minősítette azt. A Nemzeti Konzultációs Testület két tagja, Szili Katalin és Szájer József indítványozta korábban, hogy a települések lakói ilyen formában vehessenek részt az új alkotmányról szóló előkészítő munkában. A város lakói nem is hagyták szó nélkül a tervezetet.
Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat Az első lapszám megjelenési időpontja: 1879. június 1. Alapító-főszerkesztő: Kőrösy László. Máig sem tisztázódott egyértelműen, vajon Pilismaróton vagy…
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
A közép-kelet-európai országok ugyan már évekkel ezelőtt csatlakoztak öreg kontinensünk nagy szervezetéhez, a visegrádi négyek együttműködése mégis folytatódik. Akkoriban sokan megkérdőjelezték ez utóbbi szervezet további fenntartásának értelmét, de a politikai szükségszerűség megvédte az enyészettől. Sőt, mintha időnként új erőre kapna az immár húsz éve megalakított államcsoport. Az évforduló adta nagyobb figyelmet felhasználva kezdeményezett kerekasztal-beszélgetést az együttműködésről a Szent Adalbert Közép -és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány március hetedikén a névadóközpontban.
){kind=link}