2011. március 4-én Mosonmagyaróváron rendezték a német nemzetiségi szavalóverseny regionális döntőjét. Megyénk diákjai nagyon szép eredményeket értek el, az indulók fele továbbjutott az országos döntőbe.
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE
A közép-kelet-európai országok ugyan már évekkel ezelőtt csatlakoztak öreg kontinensünk nagy szervezetéhez, a visegrádi négyek együttműködése mégis folytatódik. Akkoriban sokan megkérdőjelezték ez utóbbi szervezet további fenntartásának értelmét, de a politikai szükségszerűség megvédte az enyészettől. Sőt, mintha időnként új erőre kapna az immár húsz éve megalakított államcsoport. Az évforduló adta nagyobb figyelmet felhasználva kezdeményezett kerekasztal-beszélgetést az együttműködésről a Szent Adalbert Közép -és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány március hetedikén a névadóközpontban.
Mivel az Esztergom és Vidéke című folyóirat, négy év kényszerű hallgatás után, most jelenik meg első alkalommal, ennek a rovatnak most valójában üresen kellene állnia. Annak érdekében, hogy a jövőben ez ne így legyen, kívánatosnak láttam néhány szerkesztői gondolatot megosztani Önökkel.
Feltűnően sokan népesítették be a Babíts Mihály Általános Iskola emeletét március 4-én délután. A műkedvelők, ismerősök, barátok Barcsai Tibor grafikai kiállítása megnyitójára sereglettek össze, rá és új munkáira egyaránt kíváncsian. Boldizsár Péter régész rövid megnyitó szövegében egy Apollinaire-idézet és az iróniába hajló groteszk elemzése segítségével igyekezett támpontot nyújtani a képek befogadásához, az esemény hangulatát közben az iskola diákjainak szereplése színesítette. A tárlat megnyitóján azonban az is megfigyelhető volt, hogy a nagyszámú jelenlévő között számos jelentős, a város kulturális életében korábban meghatározó egyéniség ugyancsak megjelent.
A Csemadok Párkányi Alapszervezete érdekes előadásokkal, könyvbemutatókkal igyekszik színvonalasabbá tenni a minden évben tavasszal megrendezésre kerülő Balassi Bálint Napokat. Idén Raffay Ernőt hívta meg a kulturális szervezet elnöksége. A történész neve nem ismeretlen azok előtt, akik vagy hivatásszerűen foglalkoznak a históriával, vagy érdeklődés szintjén próbálnak közelebb férkőzni az elmúlt évszázadok történéseihez.
Botorság lenne vitatni, az Internet jelentős – sokak szerint túlzott – hatással van a gyermekek pszichés fejlődésére. Korunkra megváltoztak a „felnőttek” által eddig megszokott és elfogadott érintkezési szokások, átalakultak az olyan hagyományos fogalmak, mint értékrend, tudás és tekintély. A fiataloknak a számítógép immár nemcsak munkaeszköz, használati tárgy, vagy információ-tároló, hanem játszótárs, találkahely és egy mód az áhított – és a magyar társadalom betegsége okán odahaza sajnos kevéssé megélhető – én kialakítására. Ez az énkép azonban elenyésző esetben egyezik a valóságossal, ami tragikus önértékelési problémákhoz vezet. Ám mielőtt ítélkeznénk, ne feledjük, a „kórt” – értve alatta társadalom széthullását, züllését – nem a gyermekek terjesztik – ők pusztán jelzői, fokmérői a betegségnek. A torzulásokért egyedül magunkat okulhatjuk.
Hatalmas földvár található a Gerecse oldalában, az egykori Serédi-kastély környékén. A Magyarország Régészeti Topográfiája által is jegyzett erősség építése ideje, kivitelezője bizonytalan. Némelyik régész szerint kettő, másik szerint háromezer esztendős, de akad olyan szakember, aki ötezer évre teszi a korát. E rejtélyes műszaki alkotás amúgy nincs egyedül – légvonalban nem messze tőle valakik anno felhúztak egy másikat is. Az alant olvasható írás válaszok nélkül vet föl kérdéseket.
„Görcsösen erőlködünk, hogy valóra váltsuk az álmainkat: mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobbá teszi az életünket. Hajszoljuk a pénzt, a népszerűséget, a hírnevet, közben elveszítünk mindent, ami igazán fontos: az egyszerű dolgokat, a társaságot, a családot, a szeretetet. Mindazt, amit valószínűleg már megszereztünk. „
Tuti gimi c. film
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
Sze nt István államalapító tevékenysége szoros összefüggésben áll a hazai egyház megalapításával, amint ez a középkorban mindenütt jellemző, egyik a másikát feltételezi. A vármegyerendszer kiépítését –amint Fraknói Vilmos is rámutat- megelőzi az egyházszervezet kialakítása, így a szerveződő megyék legelsőbbike éppen Esztergom vármegye volt a 11. században.
){kind=link}