Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézus szamáron történt diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat tördeltek a fákról és elébe szórták. Az előtte haladó és az utána tóduló sokaság így kiáltozott: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. A nap külön érdekessége, hogy csak a középkori Európa két perem-államában, Spanyolországban és Magyarországon nevezték az ünnepet Virágvasárnapnak, másutt Pálmaágak vasárnapja volt a hivatalos elnevezés. A jeruzsálemi ünneplő sokaságból kevesen tudták, hogy a férfiak ruhája alatt rövid kardok és tőrök voltak elrejtve, hiszen a római uralom ellen lázadók, a latrok kiáltották ki Jézust királynak.
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE
Alpolgármestert adna az esztergomi Fidesz frakió az együttműködés érdekében
Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere támogatói kíséretében az esztergomi városháza előtti térről április 8-án pénteken kora este gyalogosan indult el a Parlamenthez. A mintegy 150-200 résztvevős zarándoklat szombat reggel érkezett Budapestre, a Szent István Bazilikához, ahonnan Tétényi Éva polgármester néhány kisérőjével átsétált az Országházhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök megbízottjának átadta a nyílt levelüket, amelyben a miniszterelnököt, a város díszpolgárát arra kérik, hogy oszlassa fel az esztergomi képviselő-testületet. A polgármester és a Fidesz frakció között a tavaly októberi helyhatósági választások óta nincsen megfelelő együttműködés. A városvezető a helyzet megoldását az előrehozott választás kiírásában látja.
Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve alapján egyértelmű a kapcsolódás megléte a két, egymással látszólag semmi összefüggésben nem álló fogalom közt. Erről pedig még inkább megbizonyosodhattak mindazok, akik 2011. április 6-án eljöttek a párkányi Csemadok-házban rendezett könyvbemutatóra.
Román- francia koprodukcióban, 1998-ban készült film, írója és rendezője Radu Michaileanu.
Sosem hallottam a nevét, és bevallom, a román filmművészetről sem tudok sokat. A véletlen mégis úgy hozta, hogy ezt az alkotást megnéztem. Nem bántam meg, minden percét élveztem. Sajátos humora, a cselekmény mozgalmassága magával ragadott. Nem minden nap láthat az ember román filmet zsidókról, vígjátékot a Holocaustról.
Április 13., 17 óra: Bugyács Sándor festő- és grafikusművész jubileumi kiállításának megnyitója a Párkányi Városi Galériában. Az alkotó idén 60 esztendős, a tárlat az utóbbi tíz évben készült munkáiból ad egy kisebb válogatást. Grafikák és festmények, illusztrációk és kollázsok tanúskodnak a művész szerteágazó munkásságáról. Arról, amit ismerünk, de arról is, amit még nem.
Az alábbi írás a kiállítás képeinek előzetes válogatása során szerzett tapasztalat alapján kísérel meg jellemzést adni Bugyács Sándor művészetéről, annak sajátosságairól. Nem besorolást, csak támpontokat adva, szükségszerűen szubjektív szemszögből.
Esztergom és Vidéke
Társadalmi és Kulturális Folyóirat
Németh Gabriella Szerkesztő Asszony részére!
Kedves Asszonyom!
Engedje meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem Önnek és kedves kollégáinak a tiszteletreméltó szándékot a nagymúltú folyóirat újraébresztése kapcsán, és egyúttal sok termékeny vitát és eszmefuttatást, valamint ebből fakadó további virágzást, gyarapodást kívánjak olvasótáboruknak és Önöknek.
Messzire szakadt hazánkfia vagyok, de új fogadott hazám mellett Nyergesújfalu és Esztergom osztozik a "szívem csücskén", az előbbiben boldog gyermekkorom, a másikban felnőtté válásom emlékei hagytak kitörölhetetlen és drága emlékeket. Ma is sokszor pillantok bele a két város honlapjába, és gyönyörködöm a szívet melengető képekben.
Ezen rajongásom okán engedje meg, hogy most és a közeljövőben is megosszam Önökkel azon tapasztalataimat, amelyek talán picikét közelebb hozhatják a remélt felvirágzást szeretett pátriámban.
(Királyvárosi kommentárok)
Ha édes hazánk és nemzetünk a lelkünkben egy katedrális, akkor Esztergom a szent királyváros a szentélye, és most mindenki meglepetten /örömmel vagy rezignáltan/ észleli, hogy a szentélyben forr a gyűlölet! Akik Esztergomban élnek, abból táplálkozott lelki erejük, hogy bár a gyűlölet viharai is tépik a várost, az”Ég Ura” mindig néz minket! Az októberi helyhatósági választások óta viszont megy a „héjjanász az avaron”, elkeseredett marcangolás folyik és bizony nem mosolyog a „Felettünkvaló”, ha lenéz a tépett lelkű városra!
Prózai módon annyi a történet, hogy a tavaszi narancslavina” őszre elakadt és az országos eredményekkel ellentétben /bár a körzeteket telitalálatra hozta a ”narancsliga”/egyéniben egy addig ismeretlen hölgy /aki bizonyos helyi kötődésekkel is rendelkezett/ gyakorlatilag ismeretlenül úgy elverte a kormánypártok helyi jelöltjét, mint a kétfenekű dobot! Bár voltak előjelek hiszen a mindent elsöprő cunamiból itt annyi sikeredett, hogy a jelölt /az őszi vesztő/ éppen hogy átbuggyant a léc fölött!
Április 8-ig látható még a Párkányi Városi Galériában a helyi székhelyű művészközösség vándorkiállítása, amely így, az év elején a tagság szokásos bemutatkozása is egyben. Az alkotókör tavaszi tárlatának megnyitói jelzik a párkányi március 15-i rendezvénysorozat, a Balassi Bálint Kulturális Napok kezdetét, hagyományos szereplésük fontos esemény a kisváros életében. A téli álomból későn ébredő műkedvelők számára viszont jó hír, hogy a kiállítás anyaga a későbbiekben még visszatér erre a vidékre, aki tehát most elmulasztotta, még viszontláthatja a képeket. A tervek szerint júliusban például a Féja Géza Közösségi Ház fogadja be a Budapest-Angyalföldre is meghívást nyert kollekciót.
A magyar és a lengyel történelem közös vonásai és a két nép között az évszázadok során kialakult barátság tiszteletére az országgyűlés 2007-ben március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyílvánította. Esztergomban különleges helyet tölt be a magyarok és lengyelek közötti baráti kapcsolat. Ezt hangsúlyozta köszöntőjében Csombor Erzsébet a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgatója a Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából március 25-én a levéltárban rendezett megemlékezésen.
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
Simon Attilának, a révkomáromi Selye János Egyetem tanárának nemrégiben jelent meg könyve az 1938-as első bécsi döntésről. Arról a történelmi eseményről, melynek köszönhetően a Felvidék magyarok által lakott részét visszacsatolták Magyarországhoz. A könyv teljes címe Egy rövid esztendő krónikája – A szlovákiai magyarok 1938-ban. Simon Attila a párkányi Balassi Klub vendége volt 2011. március 30-án.
){kind=link}